Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Böhm Woldemár: Az Ipolymedence árvizi helyzete

Az Ipoly medence árvízi helyzete. 157. iszapolva az árvízszínt emelik, de magára a folyómederre csekélyebb befolyást gyakorolnak s a kisvizek szintjét nem érintik. Épígy válto­zatlan marad kis- és középvizeknél a levonulási idő is. Kérclcs még, hogy szabad-e két keresztszelvényben kapott ered­ményekből valamely vízfolyás általános viszonyaira következtetni. Erre a kérdésre határozott igennel kell felelnünk, ha meggondoljuk, hogy az erősen elfajult folyó középső szakaszán egyik mellékvíz a másik után torkollik be s ezek úgy völgyeik geológiai felépítettsége, mint esésviszo­nyaik szempontjából hasonlóak. A földtani térkép arról is tanúskodik, hogy az elfajulásban legnagyobb szerepe a dombvidék hordalékdúsabb vizeinek jut. Tanulmányom végeredményben közismert tényeket öltöztet szám­szerű formába, hiszen a denudáció földünk egész felszínén megfigyelhető. Az Ipoly völgyeben azonban a viszonyok rosszabbodását néhány évtizedes időközre is kimutattuk, a természet romboló munkáját tehát határozottan rohamosnak kell minősítenünk. A bajokat a laza felépítésű, meredek oldalú és túlságosan zárt vizgyiijtőmedencéből a völgybe leke­rülő nagymennyiségű hordalék okozza, ami a vízgyűjtőterület erdőállo­mányának ijesztő pusztulására mutat. Akár természetes úton, a vízmo­sások elharapódzásával, akár mesterséges erdőirtással van ez összefüg­gésben, mindenképen gyors beavatkozást: nagyarányú vízmosáskötő és fásítási munkát igényel, melyet gyökeres mederrendezésnek kell követ­nie. Ez utóbbit szükségessé teszi az is, hogy a mederből kilépő árvizek a parton rakják le hordalékukat, azt emelik s így a völgyfenék elposvá­nyosodik: kultúrára alkalmatlan és az egészségre káros lesz. A magyar vízimérnöki kar már 1885-ben, majd 1901-ben készített nagyarányú terveket az Ipoly szabályozására, a kedvezőtlen pénzügyi helyzet azonban meghiúsította azok kivitelét. De Udvarhely megye után erre a vidékre esett a kultúrmérnökök vízmosáskötő tevékenységének oroszlánrésze. (1899—1912 közt Nógrád és Zólyom megyékben 810 kat. holdon 94.017 K értékben 1738 kő- és 9508 rőzsegát készült. : !) A völgy mai mostoha helyzete, — mely még a tervezést előkészítő felvételek végrehajtását is lehetetlenné teszi — nem lehet további kés­lekedés oka, ezért a magyar kormány a CRED 4 útján már meg is tette a kezdő lépéseket azirányban, hogy a szabályozást a csehekkel közösen készítsük el, illetőleg a budapesti kultúrmérnöki hivatal a legközelebbi jövő feladatául a Fekete-víz és Derék patak rendezését tűzte ki. : i) Lásd: Vízügyi Közlemények 1916. évi 1. füzet: Péch B.\ A kultúrmérnökök vízmosás­kötö munkái. 4) Commision Technique Permanente du Régime des Eaux du Danube. Állandó Nemzetközi Vízügyi Műszaki Bizottság.

Next

/
Thumbnails
Contents