Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Marschall Ferenc: A zánka-vérkúti „Margitforrás” vegyi vizsgálata

A zánka-vérkuti „Margit forrás" vegyi vizsgálata. 137 PRZEMYSLI LENGYEL DÁNIEL: „Fürdői Zsebkönyv. Pest 1853. Emich G. Nyomdájából." című könyv a Vérkút vizét a kesernyés savanyúvizek közé sorozza és a következőképen emlékezik meg a forrásról: „Félórányira Zánkától, a Balaton partján van a vérkúti kesernyés savanyúvíz forrás, amely nyári napokban meglátogattatik. Vize kesernyés s a kút oldalait, valamint az árkot, mellyen lefolyik, kövecseivel együtt veresre festi meg. Használ köszvényben, kólikában s szélhüdésekben. Van itt a köznép számára egy nagy fürdőház is, sok kádakkal, valamint két különszoba négy káddal." Dr. AUG. FREIHERR v. HÄRDTL: „Die Heilquellen und Kurorte des oesterreichischen Kaiserstaates. Wien, Wilh. Braumüller 1862." című munkája a 2475 számú bekezdésében emlékezik meg róla. Ez az első irodalmi adat, amely megemlíti, hogy a víz vasat tartalmaz, noha a forrás ősi elnevezése is bizonyítja, hogy a víz a múltban is erősen vastartalmú volt. Id. LÓCZY LAJOS: „A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. Budapest, 1913." c. összefoglaló munka I k. 1 r. 1 szakasza 37 oldalán, a Vérkutat a Balaton környékének geológiai képződményei között, a szénsavas forrásoknál említi meg. „A Vérkút Zánka határában, közvetlenül a Balaton mellett, erősen vasas, szénsavas víz. Valamikor fürdő volt, a mellette levő épületben, a gőzfejlesztésre szolgáló kazán még meg van. (Az épület ma még áll, a kazán már évek óta nincs meg. A szerző.) A Vérkút vize szarmata mészkőből fakad, de a veres homokkő legközelebbi zánkai kibukkanása mintegy 2 km távolságra esik innét és minden valószínűséggel nem mélyen van a szarmata rétegek alatt Vérkúton is." Id. LÓCZY további megállapítása szerint, a Vérkút széndioxidja és vize különböző helyről származnak. A vize nem nagy mélységből fakad, ellenben a széndioxid az eltűnt vulkáni működés utolsó fázisaként nagy mélységből származik, vagyis juvenilis eredetű lehet, és a permi homokkövet, mint a vidék legrégibb üledékét hasadékokban járja át. Ugyanezen összefoglaló munka I k. 2 részének függeléke 8 oldalán, Dr. RIEGLER GUSZTÁV többek között a forrás vizének, 1909-ben általa végzett vegyvizsgálati adatait is közli, amely szerint a víz 1 literében van: összes szilárd anyag 1365.—mg. silicatok, SiO 20.- mg chlor, Cl 21.30 „ szerves anyag, oxigén fogy. 1.58 „ mész, CaO 561.- „ ammonia, nitrit nincs magnéz>ia, MgO 86.47 „ keménység 68.19 német fok. kénsav, SO.i 363.28 „ a próba vétele 1909 VIII. 7. alumíniumoxid, AlO 11.50 „ a kút mélysége 0.80 m. vas, FeO 0.45 „ egészségügyi bírálat jó. kötött szénsav,' COä 259.60 „ a környék geológiai alkata. mészkő. Megemlíti továbbá, hogy a Vérkút vize, a Balaton északi partjának általa vizsgált vizeitől nagy kénsav- és vastartalma miatt feltűnően eltér