Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Marschall Ferenc: A zánka-vérkúti „Margitforrás” vegyi vizsgálata

A ZÁN KA-VÉRKUTI „MARGIT-FORRÁS" VIZÉNEK VEGYI VIZSGÁLATA. Irta: Marschall Ferenc.*) Dolgozat a m. kir. József-műegyetem általános chemiai laboratóriumából. Vezető tanár: Dr. Ilosvay Lajos. A Balaton zalai partján, Zánka község vasútállomásától kb. 1 kmnyire ÉK-re, közvetlenül a part mentén fakad, a múltban Vérkút néven ismert ásványvíz forrás. A forrásnak mai elnevezése, Zánka-vérkuti „Margit-forrás." —Régi neve valószínűleg onnan ered, hogy vastartalmú vize a lefolyásnál szénsavat veszít, és a kicsapódott vasvegyületek vérvörös színű lerakodást okoznak a lefolyás természetes csatornájában. Mások szerint ez az elnevezés a forrás vizének a vérszegénységet gyógyító hatásából származik, ami ismét vastartalmával van összefüggésben. Tény, hogy a Vérkút elnevezés többszáz esztendős lehet. Az őslakosság körében úgy tudják, hogy a forrás már a rómaiak idejében is létezett, sőt a hazai lexikonok mindegyike, a Balaton Szövetség kalauzának több évfolyama azt írja, hogy vizét már a rómaiak gyógyítási célokra használták. A rendelkezésemre álló irodalmi adatokat következőkben kivonatosan közlöm. E. J. KOCH: „Abhandlung über Mineralquellen in allgemeinen wissenschaftlichen Beziehung. Wien, Anton Pichler sei. Wittwe. 1843." című munkájában megemlíti: „In Vérkut bei Zánka, befindet sich unweit des Ufers des Plattensees ein guter Sauerbrunn." Ezek szerint a forrás savanyú vizet adott és róla nevezték el a környező területet. HORVÁTH BÁLINT: ,,A' füredi-savanyúvíz 's Balaton' környéke. Magyar-Óvárott, Nyomtatta Czéh Sándor. 1848." című könyve Vérkutról a következőképen ír: „Orvos erejű forrással, fürdőházzal bír; ezen hely nyári napokban a' köznéptől sűrűen látogattatik. Közbirtokosok telkén fekszik, kik az évi bérletet le szokták fürödni. Vize kesernyés és nem savanyú, két oldalát, melyeken a' víz elfoly, kövecseivel együtt vérszínre festi, honnan a nevét is vette. Van itt a köznép számára fürdőház kádakkal, és négy fürdő kamrácska, ugyanannyi kádakkal; köszvényes bajok és köldök-csömör ellen jó sikerrel használtatik." Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1930 május 14-i ülésén.