Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Lóczy Lajos dr.: A tihanyi hidrológiai kutatások és azok geológiai tanulságai

A tihanyi hidrológiai kutatások és azok tanulságai. 135 pontusi rétegek homokos kifejlődése esetén, minél nagyobb azok horizontális és vertikális kiterjedése, annál több kilátás nyílik bő vizet szolgáltató víztartókra bukkanni. Ha a fenti következtetés megállja a helyét, úgy a víztartókat inkább a kiemelkedő magas partokban kell keresnünk, míg a sík lapályos partokon, ahol inkább agyagrétegek várhatók a talajvíz szintjében, víznyerésre nincs kilátás. Lehetséges, hogy a pannóniai pontusi képződmények alsó horizontjainak, lencsés kifejlődése a lerakódúsokkal egyidőben megnyilvánuló felboltozóclásokkal kapcsolatos, míg a kemény konkrécióspadok édesvízi lerakódásokból, vagy folyómedrek kitöltésétől származnak. A pontusi rétegeknek különböző magasságú szintekben való elhelyezkedése viszont utólagos tektonikus mozgásokra vezethető vissza. A jó ivóvizet nélkülöző somogyi balatoni fürdők vízellátása szempontjából ajánlatos volna 8—14 m-es kézifúrások útján, hasonlóan amint az Tihanyban történt, a hidrológiai kutatásokat a somogyi balatonpartokra is kiterjeszteni. A lencsés kifejlődésü alsó pannóniai pontusi képződmények beható tanulmányozása, szerencsés esetben lehetséges, hogy nagyobb víztartók kinyomozására fog vezetni, minek folytán több helyütt az ivóvízkérdés költségesebb mélyfúrások és távvezetékek nélkül is kevés költséggel megoldható lesz.