Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához II.

Adatok Pécs környékének hidrológiájához 13 süllyed, úgy hogy a XII. sz. (próba-) fúrásban már 173 m mélyen érték el. Amilyen mértékben süllyed a mélybe az alsó homokréteg, olyan mértékben vastagodik meg a fúrásokban a felette levő homokos agyagréteg, ami legnagyobb vastagságát 136 m — a XII. sz. fúrásban éri el. A homokos agyagréteg alsó részében elég sok kövületet, a fúrási szelvényrajzok szerint csigát és kagylót tartalmazott. Igen sajnálatos, hogy 1926-ban a IV. sz. kút fúrása alkalmával csupán két limnocardiumot tudtam megmenteni, míg a fúrás alkalmával a fúróvállalkozók alkalmazottai sem ebből, sem a többi fúrásból egyetlen egy példányt sem gyűjtöttek. A két limnocardium közül dr. SCHRÉTER ZOLTÁN főgeologus kollégám egyikben egészen határozottan a Limnocardium cristagalli ROTH fajra ismert, míg a másik a L. hungaricum HÖRN, fajhoz áll legközelebb, de azzal teljesen nem egyezik. Véleménye szerint azonban mindkét faj a felső pontusi emeletre utal. A L. hungaricum kétségtelenül a vastag homokos agyagrétegből származik, míg a L. cristagalli köbelének anyaga már inkább az agyagréteg alatti vörhenyes homokréteghez hasonlít. Ugy a felső, mint az alsó kavicsos homokréteg majdnem teljesen a permi homokkő s még inkább a jakabhegyi homokkő málladékából: vörhenyes, durva kvarchomokból áll s gyakoriak benne a kvarcit-homokköveknek durvább kavicsai mellett a verrukánó konglomerátokból származó porfir kavicsok is. Ezzel ellentétben az alsó színtájban levő világos szürke homokos kavicsrétegek kavicsai legömbölyített fehér kvarcból és gránitból állanak. Ennek a vörhenyes homok- és homokos kavicsrétegnek anyagát tehát a közeli Jakabhegyről kell származtatnunk, míg a mélyebben levő hornokrétegek kavicsai a gránitból vagy kristályospalákból erednek. BÖCKH JÁNOS leírásából tudjuk, hogy a Kávémalomtól Kővágószöllősre vezető út mellett fehér és sárga csillámos homokok és homokkövek vannak Limnocardium Schmidt i-vel, Limnocardium cristagalli ROTH-tal és Congeria rhomboidea-va\. Ugyanezek a rétegek folytatódnak Pécs város területére is, ahonnan belőlük Congeria triangularis-1, C. cfr. Partschi-1 és Limnocardium Schmidti-t sorol fel BÖCKH. Ez a homokból és homokkőből álló színtáj tehát a rhomboidea szintet képviseli. A Pécs városában lemélyesztett fúrások felső részén ugyanazt a homokos színtájt találták, mint ezekben a felszíni előfordulásokban s ezek helyzetre nézve teljesen megfelelnek a Vízmű XII. próbafúrásának, a galériának és az I. sz. kút felső rétegének kavicsos homokrétegével, mert a pécsi fúrásokban is ugyanaz a vastag szürke agyagréteg következett alatta, mint amit a tortyogói fúrások felső részén is találtak, aminek felszíni kibúvása azonban Pécs környékén sehol sem ismeretes. A fennebb említett két limnocardium alapján tehát a tortyogói fúrásoknak ez a vastag agyagrétege még szintén a felső pontusi emeletbe tartozik, de a rhomboidea szintnél minden