Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A forró oldatok gőzök és gázok szerepe a barlangképződésnél

116 Pávai-Vajna Ferenc dr. vargó víz vájta, oldotta ki. De ez a magyarázat nem nyugtatott meg sohasem, mert a belíil-felül zárt üregek, sokszor valóságos kürtök, igen sokszor ott vannak, ahol nem alúl, hanem felfelé ütközik akadályokba a viz. Nem tagadom, hogy ahol a patak útjában a föld alatt, vagy a felszínen akadályba ütközik, kavarogva oldja, vájja a kőzetet — hiszen ezt minden nap láthatjuk — de mégis csak furcsa, hogy az olyan függőlegeshez közelálló barlangokban, mint Budapest tőszomszédságában a Pálvölgyben, vagy Lillafüreden a Szent-István barlangban rendesen olyan helyen vannak ezek a felül-belül zárt üregek, ahol a barlang fala az alatta lévő üreg felé hajlik s nem ott, ahova esnie kellett volna a víznek. Sokat foglalkoztatott ez a kérdés, de megfejteni nem voltam képes, mert nem tudtam, hogy ma is vannak még olyan helyek, ahol a barlangok képződésére vonatkozó ilyen irányú megfigyeléseket tehetünk. A vulkáni utóhatások nyomán meleg oldatokról, sőt kigőzölgésekről is tudunk (geizírek, szolfatárák stb.) s ezek üregesedéseket is okozhatnak, mint a Torjai-barlang a Hargitában, vagy a tihanyi „Aranyházban", de hol vannak ezek az aggteleki, az adelsbergi barlangtól s a föld többi nagy üregeitől? Mondhatom nem messze, amióta megfigyelhettem, hogy Toskánában -— Monterotondonál — ma is forró gőzt lehelnek ki a mészkő bokros, ha úgy tetszik erdős sziklái. (L. 1. sz. kép.). Itt Lárderelló környékén régóta ismerték ezt a nagy kincset, de csak 26 év előtt nyúltak hozzá valamilyes hozzáértéssel s ma elektromos centrálét táplálnak vele. Ezt a gőzt vulkáni jelenségekkel összefüggőnek hitték, de senkinek sem tünt fel, hogy innen csak száz kilométerre vannak fiatal vulkáni kőzetek s ott a helyszínén az egyetlen vulkáni kőzet a paleogén-neogén kőzetek mellett egy gabró — melyet az olasz geologusok paleogénnek tartanak s amely nagyszerűen el-szerpentínesedett már amióta odakerült. Jellemző azonban, hogy minden kőzet össze van törve s megint összeragasztva mésszel. L. Kober és társai s magam is azt vallom, hogy itt a hegyek kőzetei pikkelyesen áttolódtak, metamorfizáltak s feltehető a kérdés: miért lennének ezek a gőzök-gázok, forró oldatok, itteni ércek vulkáni utóhatások, amikor 500 m-es fúrásokban még mindig csak szedimentumot fúrtak Sassó-ban, amikor a fiatal vulkánosság olyan messze van, de a fiatal tektonika olyan mélyre ható mint ott? Tény, hogy Monterotondonál ma is gőzt lehelnek ki a mészhegyek is s hogy ott a forró gőz-gázkeverék amikor a repedésekben feltör, azt üregesre oldja,"Tnárja ki s a lecsapódó forró meleg víz visszaszivárogva, folyva nem csak vörös agyagot old ki a felszínen, hanem tovább tágítja a gőz üregeit... Vannak tehát helyek a földön, hol a melegforrások közelében gő-