Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: Suess és Gautier elméletének konzekvenciája

76 WESZELSZKY GYULÁ DR. szférával érintkező gránit lassan süllyed abba s a víz fokozatosan szabadul fel abból úgy, hogy lassan szivárogva kerül a felszínre, ott útjában lehűlve termális víz alakjában fog jelentkezni, ha azonban földrengés következtében hirtelen beszakadás történik, vagy pedig izzó magma nyomul a kőzetek repedései közé, úgy a hirtelen felszabaduló gázok vulkános működést fognak előidézni. GAUTIER gondolatmenetét tovább fűzve, ama meggyőződésre jutottam, hogy a mélyebb rétegekből felszálló vizek eredetét keresve egyszerű magyarázatát találhatjuk annak, hogy azokból víz kerül a felszínre, anélkül, hogy az artézi kutaknál magyarázott módon jutott volna oda, de viszont ez a magyarázat lehetetlenné teszi, hogy juvenilis és vadozus víz között oly éles megkülönböztetést tegyünk, mint azt SUESS és GAUTIER teszik. Ugyanis, a föld gyűrődése következtében mélységbeli kőzetek kerülnek a föld színére, illetve a föld színének magasabban fekvő helyeire. Ezek viszont mállás és lehordás következtében a felszín mélyebben fekvő pontjaira s onnan süllyedés következtében ismét a mélyebben fekvő rétegek közé kerülnek. A mélységbeli kőzetek kevéssé hidratizáltak s tömörségük következtében csak igen kevés nedvességet zárnak magukba, míg a mállott kőzetek erősen hidratizáltak s legtöbbnyire annyi vizet zárnak pórusaikban, hogy az súlyuknak több mint felét teszi. Ez erősen hidratizált laza és nedvességgel telített kőzetek, amint a földnek mind mélyebb és mélyebb rétegeibe süllyednek, a reájuk halmozódó földrétegek nyomása alatt mind jobban összesajtolódnak, majd összecementeződnek, ami által a magukkal hozott víz belőlük kiszorul, sőt amint a melegebb és melegebb mélyebb rétegekbe kerülnek, a bennük levő kémiailag kötött víz is fokozatosan fel fog szabadulni és a felszín felé fog törekedni. Ez a meggondolás vezetett arra a feltevésre, hogy a nagyobb területű süllyedéses alföldek fúrt kútjainak vizét főként az ilyen eredetű víz kell hogy táplálja, annál is inkább, mert id. LÓCZY LAJOS a Nagy Magyar Alföld fúrt kútjairól máitöbb mint 15 éve kimutatta, hogy azok nagyrészénél nem lehet feltételezni azt, hogy a víz felszállásának oka a hidrosztatikai nyomás, mert olyan homoklencsékből erednek, melyek minden oldalról agyaggal vannak körülszórva. E magyarázattal szemben ellenvélemény hangzott el, hogy nemcsak süllyedéses területen, de magas hegyek között is akadnak magasan fekvő hévforrásokra. Erre meg kell jegyeznem, hogy a 800—1000 m magasan fekvő gasteini hévforrásokat már SUESS is felmelegedett vadozus vizeknek mondja és én sohasem állítottam azt, hogy a hévforrások eredete csakis egyféle lehet. Amilyen helyt nem álló következtetés volna az, ha a vulkánok oldalán fakadó és a vulkán működésekor erősen felmelegedő forrásvizekről feltételeznők azt, hogy az vulkános eredetű, éppúgy nem állaná meg a helyét az, ha ama körülményből, hogy az izlandi gejzírek vizét a belsejében még ki nem hűlt láva közé csurgó hólé szolgáltatja, azt következtetnénk, hogy a vulkánok kürtőjén kitörő vízgőz mind ilyen eredetű volna.