Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: Suess és Gautier elméletének konzekvenciája

SUESS ÉS GAUTIER ELMÉLETÉNEK KONZEKVENCIÁJA. Irta: WESZELSZKY GYULA dr.* „A juvenilis vizekről"

1 címen írt közleményemben kifejtettem ama nézetemet, hogy akkor, amikor a Föld felülete még izzón cseppfolyós volt, a víz főtömegének a Földet övező gőzkörben kellett helyet foglalnia s magában az izzó tömegben csak annyi víz maradhatott vissza, amennyi a vízgőz parciális nyomásának megfelelőleg abban az adott hőmérsékleten oldódhatott. Igaz ugyan, hogy akkor, amikor az összes víz az atmoszférában foglalt helyet, a vízgőz parciális nyomása 200 atmoszférányinál nagyobb kellett, hogy legyen, míg ma az csak századatmoszférákban fejezhető ki, de még így is a Föld olvadt belsejében sokkal kevesebb víz, széndioxid és egyéb, közönséges körülmények között cseppfolyó és gázalakú test maradhatott vissza, semhogy azok a Föld mostani szilárd kérgének nyomását legyőzni képesek lennének, vagy pláne olyan hatalmas feszítő erőt tudnának kifejteni, amilyeneket a vulkáni explozióknál tapasztalunk; eltekintve attól, hogy a piroszférában visszamaradt illékony anyagok egy részének már akkor ki kellett onnan szabadulnia, amikor a víz már lecsapódott, de a Föld kérge még aránylag vékony volt. Megemlítettem, hogy sokkal valószínűbb képet ad ezzel szemben a juvenilis vizek képződéséről GAUTIER-nek kísérleti alapon vont következtetése. GAUTIER megállapítja, hogy a különböző plutonikus kőzetek vörös izzás közelében, légüres térben vizet adnak le. Kísérletei szerint,

2 ilyen körülmények között: vizet szolgáltat. Ez alapon számítva a gránitnak egy köbkilométeres kockája 25—30 millió tonna, vagyis Franciaország összes hévforrásainak egy év alatt szolgáltatott vízmennyiségét pótolni képes, s ennek egynegyede azt a vízmenynyiséget szolgáltathatja, amely az Etna 1865-ik évi kitörésekor került felszínre. A vízzel együtt hidrogén, széndioxid és egyéb gázok fejlődnek, amelyeknek térfogata a hevített kőzetek 3—18-szorosával egyenlő. Szerinte, ha a piro* Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1929. december 18-án tartott ülésén. 1 A „Hidrológiai Közlöny" 1924-1926. évi egyesített kötet 72—83. lap. 2 GAUTIER: Le genre des eaux thermales. Ann, d. Mines 1905. 1 kg gránit . 1 kg porfir . 1 kg ofit . . 7-35 g 12-40 g 15-06 g 16-80 g 1 kg lerzolit