Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A talajvíz az óbudai suvadásos területen
A TALAJVÍZ AZ ÓBUDAI SUVADÁSOS TERÜLETEN 61 Mélység cm Sz emek átm érője mU L Kalciumkarbonát s ú 1 y °/o Lelőhely 0 - 0-0025 0 0025 - 002 0'02 - 2 súly °/o Ürömhegy Testvérhegy Aranyhegy Ürömhegy 80 1494 47-90 37 16 50 20-10 51-22 28-68 60 23-72 58-20 1808 600 9-34 44-06 46-60 80 19-90 53-20 26-90 70 13-74 34-44 51*82 000 14-12 38-96 46*92 0-00 21-04 50-86 28 10 000 15-62 36-92 47"46 60 2-80 43-36 53'84 000 20-76 55-86 2338 0-11 3103 12-91 13-70 2204 813 107 004 1701 14-49 Ürömhegy ÉK-i lejtő Üröm hegy É-i lejtő Ürömhegy Ürömhegy ÉK-i lejtő Ürömhegy É-i lejtő Testvérhegy Aranyhegy Ez adatokból kitűnik, hogy a kiscelli agyag impermeábilis. Ismeretes, hogy sok helyen a kiscelli agyag kissé eltérő fáciesű, néhol homokosabb, máshol vékony homokkőpadokat tartalmaz. Több helyen andezittufa-rétegek is előfordulnak benne. A homokkőpadok gyakran durvaszemcséjüek, sőt mikrokonglomerátosak. (Bohn-féle telep.) A kékes színű agyag mélyebb rétegeiben általában kevés vizet tartalmaz! meghatározásaim szerint víztartalma 8 25—13 00°/ 0. A közbetelepedett vékony homok- és homokkőrétegek rendesen nedvesebbek. Néha ezek a rétegek elég sok vizet tartalmaznak, amint a fúrások adataiból ismeretes. Ekkor természetesen a víztartalmú réteg felett és alatt az agyag is elég nyirkos. Mivel a homok- és homokközbetelepülések általában vékonyak, a kiscelli agyag egész tömege mindig impermeábilis. A pleisztocén Duna üledéke Kiscell környékén, a kiscelli párkánysík déli részén főleg az Egyesült Téglagyár R.-T. feltárásában és a Bécsi-út 88—92. házcsoport udvara mögött emelkedő meredek levágásban tanulmányozható legjobban. Ez a fluviális üledék mintegy 6 m vastag, alsó része 1 m vastagságban apró kavicsos, felső része homokos, helyenkint homokkő-konkréciókkal és lemezekkel. Egyes helyeken szép álrétegzés látszik az általában vízszintesen rétegzett homokban. Nyugat felé, azaz az alaphegység felé a homok finom iszapban folytatódik, mely lassankint Ny. felé teljesen kiékelődik. Az ópleisztocén Duna ezen a területen mintegy 144—150 m t. sz. f. magasságban folyt D felé azon a hatalmas törmelékkúpon, mely már a levanteí időben lerakódott Váctól D felé.* A valószínűleg több ágban * SCHAFARZIK F. — VENDL A.: Geologiai kirándulások Budapest környékén. Budapest, 1929. p. 86-92.
