Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: A talajvíz az óbudai suvadásos területen

62 VENDL ALADÁR DR. hömpölygő bővizű folyó ekkor feltöltő munkát végzett s ennek eredményeként rakta le a homokos üledékeket a kiscelli agyag felszínén levő árterületén. A nyugat felé előforduló finom iszap az árterület legszélén lerakódott üledék. A pleisztocén Duna helyzetének s az akkori hidrosztatikai viszonyoknak megfelelően a hévforrások az akkori Duna partján törtek ki a felszínre. Különösen a terület déli részén, a kiscelli párkánysíkon alakult ki a melegforrások vizéből nagyobb forrástó, melyből mésztufa rakódott le a pleisztocén Duna homokos üledékére. A mésztufa részben tömören összeálló és erősen lyukacsos, részben laza, mésziszapszerű. Nyugati részében, az alaphegység lejtőjéhez közel, sok szögletes nummulinásmészkő-, budai márga- és briozoásmárgadarabot tartalmaz. A mésztufa tömegében fészekszerű tömegekben borsókövek is előfordulnak. Ezek a tömegek tölcsérszerűen összeszűkülnek lefelé, amint 1928-ban az Egyesült Téglagyár R.-T. agyaggödrének északi meredek falán a felső részen látható volt. Ezek forrástölcsérek voltak, melyekben az ott még forró vízből borsókövek alakjában vált ki a kalciumkarbonát. Az egész mésztufaképződmény is teljesen permeábilis. A mésztufa az alatta levő homokos lerakodást megvédte a lepusztulástól. Hol ez a védőburok nem képződött, vagy lepusztult, ott a pleisztocén Duna homokja is többé vagy kevésbé erodálódott. A pleisztocén vége felé rakódott le a lösz, mely úgyszólván az egész területet borítja. A budai hegységnek ez a része már jóval a lősz képződése előtt szárazföld volt* s a lösz lerakodása előtt nedvesebb klíma eróziójának volt a színhelye. A hosszú szárazföldi periódus eróziója különböző árokés völgyképződést okozott a kiscelli agyag felszínén is. A terület mai morfológiájának alapvonalai már a pleisztocénben kialakultak: az árkok és völgyek már akkor nagyjában kelet felé, nevezetesen a Duna felé húzódtak. A löszképződés idejében főként ezek a mélyebb helyek fedődtek be vastag portakaróval. A nagy mésztufatakarón a lösz általában sokkal vékonyabb. A budai hegység e részében levő lösz mechanikai összetétele HORUSITZKY HENRIK** szerint: * VENDL A.: A budai hegység kialakulása. A Szent István Akadémia mennyiségtantermészettudományi osztályának felolvasásai. 2. kötet, 3. szám. ** HORUSITZKY H.: 1. e.