Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - ifj. Mádai Lajos dr.: Hidrogeológiai tanulmányok a Szt. Margitsziget artézi kútja vízhozammérésével kapcsolatban

H1DROGEOLOGIAI TANULMÁNYOK A SZT. MARGITSZIGETEN 57 A forrás vízhozamának öningadózását évek folyamán végzett rendszeres vízhozamméréssel lehet csak meghatározni, de ha 18 mérésem eredményeképpen a középértéktől való kilengést a középérték 13%-ában fogadom el, akkor is fennáll egy (47 —13 = 34) 34%-os különbség ZSIGMONDY és az általam végzett vízhozammérés között. E vízmennyiségváltozás eredhet a csővezeték keresztmetszetének csökkenéséből, mert a víz ásványi alkatrészei nyomáscsökkenés folytán a elszállócső belső falára rakodhattak, feltétlenül befolyásolta, ha kisebb mértékben is, a Széchenyi artézi forrás megfúrása, ill. feltárása, mivel a Széchenyi artézi forrás a Szent Margitsziget forrás létesítése után 11 évvel később táratott fel. Végül a harmadik vízhozamcsökkenést okozó tényező abból származhatott, hogy a földalatti víztartóban uralkodó egyensúly állapot (Beharrungszustand) a szentmargitszigeti foglalás folytán megbontatott és a fúrlyukon keresztül most már akadálytalanul feltörő víz kezdeti mennyisége a hetek sőt hónapok multán bekövetkezhető egyensúly állapot fellépése után, ez új beállásnak megfelelően redukálódott. Ezen körülményt alátámasztja ZSIGMONDY ama kijelentése, hogy a vizet pár nappal a kitörése után pontosan megmérte 6,

7. nem pedig a feltörés után, egy-két hónap múlva eszközölte a mérést. Vízmérés közben a fürdőigazgatóság részéről a következő kérdés merült fel: emelhető-e a gyógyfürdő artézi vizének hőmérséklete, továbbá fokozható-e vízhozama ? Hogy erre a kérdésre megfelelhessünk, foglalkoznunk kell a fúrás történetével és a környék hévforrásaival. A ZsiGMONDY-féle fúrás által megütött víztartók helyzetét szemlélve, a következőket láthatjuk: a fúró által 45-31 mnyi mélységben megütött alsó víztartó vizének hőfoka 17-5° C volt; az 56'89 m-ben megütött második víztartó vize már 20° C volt és 24 óránként 17 05 m

3-t szállított; 7868 m mélyen a fúró áthaladt a harmadik víztartó 33'7° C hőfokú vizén, melynek hozama 24 óránként 114 m

3-re emelkedett; végül 118 59 m mélységben a negyedik víztartó 43-8° C, illetőleg 42-6° C hőfokú és + 5'85 m nívóban ma 10.728 m

3/24 óra termálvizet szolgáltat. Az első három víztartó miocén és a felsőoligocén üledékeiből, illetve alsóoligocén kiscelli agyagából tört fel, míg a negyedik már oligocén-eocénkorú kemény mészmárgából (budai márga vagy nummulitos mészkő) szökik felszínre. Ebből az látható, hogy a mélységgel együtt úgy a víz hőfoka, mint a mennyisége növekedik. A környezet hévforrásait tekintve a következőket tapasztaljuk: Ha a Szent Margitsziget forrás felszökő termális vizének hőfokát és a kút fúrásszelvényét összehasonlítjuk egyrészt a Császár-és Szent Lukács fürdő forrásainak 63° C hőfokú, másrészt a Széchenyi artézi kút 73'4° C hőmérsékletű vizével és fúrásszelvényével, úgy azt vesszük észre, hogy a Szent Margitsziget fúrása még nem