Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai
A LILLAFÜREDI KUTATÓ MÉLYFÚRÁS EDDIGI TÖRTÉNETE 49 találtakkal! Nem feltűnő, hogy Tatatóvárosnál, Krapinán s másfelé is a kőkori ősember a melegforrások vidékére húzódott s a Szeleta barlang hatalmas csarnokában szintén ott élt a babérlevél alakú szakócák legnagyobb művészősember törzse? ( HERMANN O. és KÁDIC O.) Lehet itt nem gondolkozni, nem gondolni arra, hogy voltak melegforrások, ha vannak Diósgyőrött, Görömbölytapolcán, Egerben ma is, s ha találtunk 730 m körül 28—32 fokos unikum lúgos vizet a kutató fúrásban is? Lehet itt megtorpanni, tagadni, útját vágni annak, hogy az a sok tudományos és gyakorlati probléma, ami itt felmerült, ne nyerhessen megoldást? Lássuk végre, hogy a Lillafüred környéki Bükkhegység tektonikai szerkezete alátámasztja-e ezeket a mélyreható tektonikai mozgásokra utaló jelenségeket, tapasztalatokat, feltevéseket? Amikor a diósgyőri papírgyárral szemben befordulunk a hámori völgybe ; a völgy baloldalán még a magyar medence fiatal üledékeit találjuk, de a sarkon az eocénnel fedett isszonyúan összetört és meredeken felállított, hévvizektől kilúgzott, üreges, vörös és lilára színezett triászmészkövek ütik fel fejüket. Ezek a mészkövek állanak ki meredek falban az ősember eszközeiről híres Szeleta barlangnál, amelynek falán az említett kimarások vannak s a barlang elején a mészkövek erősen kilúgozottak, befelé héjasan átalakíttattak. (1. 8. sz. kép.) A homorú kimarások a szikla tövében az út mellett is látszanak, s itt a mészkő és a feküjében levő még jobban összetört és gyűrt lemezes mészkő határán kristályos kalcitbetelepülés jelzi egy hajdani meszes oldat útját. Ennek az utóbbi kőzetnek feküje meredeken felgyűrt zöldes pala, mészkő közbetelepülésekkel, amelyek kicsípődő, elszakadt gyűremlései az út feltárásában látszanak. Fennebb a Hámori tó két oldalán sötét, néhol függőlegesen felállított dolomit következik a pala alatt. Hogy az egyes tagok között micsoda elmozdulások voltak, tanuja az alsó alagútban átmetszett dörzsbreccia, amelyben a fekete dolomit, szürke és barnás, zöldes márgás mészkő- és paladarabok élénken kirikítanak a hófehér kristályos kalcit összecementező anyagból, amely megint csak meszes oldatra utal. (I. 8. sz. kép.) A dolomit feküje augitporfirit és zöldes tufája s ez alatt következik az átfúrt pados paleozoikus mészkő az ő Szent István barlangjával, kalcit, izlandi pát és kristályos dolomit hasadék kitöltéseivel, amelyeket a mélyben is megtaláltunk piritesen is. A Matyó-villa és régi szálloda között a meredeken felállított, gyűrt, pikkelyesen egymásra torlódott, zónásan összehúzott palát találjuk megint, amely inkább a triász palákra hasonlít, mint a carbon fedőpalákra. A régi szállodán felüli baloldali mellékvölgy kiágazásánái feküben egy meszesdolomit egészen lapos redője következik, amelynek szinklinálisa megint zöldes palákra fut fel. Ebben a dolomitban van a már egyszer említett meredek tektonikus szakadékmenti vízzel telt barlang. Feküben meredek porfiritos pala antiklinálist találunk kvarcit betelepülésekkel s erre meredeken, ellenkező dűléssel megint az átfúrt 4
