Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai

50 PÁVAI VÁJNA FERENC DR. mészkőhöz hasonló pados mészkő települ, a Szinva alsó forrásával. Ennek a mészkőnek és egy újabb palapikkely határán valóságos kvarcos ércesedést találunk, amelyet táróval is kutattak már. A dolomitos mészkőpikkelyt a felette levő palák takarják be s mindkettőre, úgy látom az úgynevezett Létrás felőli völgyoldalon az átfúrt mészkőpikkely borul reá, az ő Jávorkút felé követhető dolinás mészkőtakarójával. Hogy ez a mészkőpikkely elszakadva, már a Szinva jobboldalán reátolódik a palákra, jól látszik a Fehérkölápa függőleges rétegállású tarajában (1.3. sz. kép), de hogy azonos-e a Szinva alsó nagy forrásainál levő mészkövei a baloldali hegytetőn, még nem volt érkezésem kinyomozni, szempontunkból azonban az is elég, ha tudjuk, hogy éppen ott, ahol a Szinva völgyében a nagy mésztufa völgy kitöltés van, a meszes dolomitpikkelyt a fedőjében levő palapikkely takarja be s erre még a 70 fok körül felállított és átfúrt mészkőpikkely van reátolva tovább a Létrás mészkő platója alakjában kiszélesedve. Ismerve SCHRÉTER ZOLTÁN főgeologusnak azt a megállapítását, hogy a kisgyőri Palabányánál a Bükkben is pikkelyes szerkezetet talált, a vázolt szelvény pikkelyei és rátolódásai itt sem exotikumok s reámutatnak azokra a mélyreható nagy tektonikus mozgásokra, amelyek a fokozatos fiatal elmozdulások kapcsán a közel geologiai múltban is időlegesen nagy mélységből eredő oldatok és exhalációk felfakadását eredményezhették. Ezek voltak a lillafüredi kutató mélyfúrás indítványozását sugalmazó argumentumaim. Ezek föltevéseit igazolta az eddigi fúrás paláknál elért exotikus meleg vize és gáza s a többi sokat hivatott igazolni a lillafüredi kutató mélyfúrás technikailag elérhető mélységig való folytatását.*) Az itt előadottak és a felsorakoztatott geologiai fúrási és elemzési adatok egyben szolgáljanak válaszul a kutatással kapcsolatosan felmerült polemikus természetű véleményekre és cikkekre, amelyekkel külön-külön és részleteikben nem kívánok foglalkozni. Kutatás nélkül nincsen földismeret és soha sem juthatnánk a föld kincseihez. Az új merése nélkül pedig nincsen haladás! Az ilyenkor előforduló negatívumok is tudást jelentenek s a megismerésük is eredmény, amit meg kell becsülni a hasznáért! *) A Hidrologiai Szakosztály 1929 április 24-I ülése végén BÖHM FERENC miniszt. tanácsos ugyanis leszögezhette, hogy „egyetlen felszólaló sem volt" az erről a tárgyról tartott előadásom után, aki tagadta volna, hogy a lillafüredi fúrásban technikailag elérhető mélységig melegvizet lehetne találni" A nézeteltérés csak a melegvíz eredetét illetőleg merült föl.