Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai
A LILLAFÜREDI KUTATÓ MÉLYFÚRÁS EDDIGI TÖRTÉNETE 47 változott s az oldott mész anyagát kalciumkarbonát alakjában gyorsan még a lebegő tárgyakra is kiejtette. Ezen híztak a borsókövek sokszor diónagyságra. Ilyent ma a Szinva, Garadna víz nem hoz létre és összetételénél fogva nem is keletkezhetik belőle! Találkozunk Lillafüreden még egy jelenséggel, ami még ennél is szembeszökőbb: ezek az Annabarlang cseppkövei. Az Annabarlang unikum, mint járható mésztufa bailang hálózat s unikum a cseppköveiért, mert azok nem cseppkövek, hanem kalcit kristály-sorok, halmazok a legváltozatosabb és legszebb, különben el sem képzelhető formában, amelyeket ma kedvünkre tanulmányozhatunk, mert a hozzáértés és a természet szeretete, rajongása újabb és újabb részleteit teszi élvezettel hozzáférhetővé. ( PFEIFFER GYULA miniszteri tanácsos érdeme!) Az hogy ezek az érdekes, finom kristályhalmazok, sorok hogyan jöttek létre az első és második mésztufa generáció között kisebb-nagyobb üregekben nem tudjuk, mindenesetre az akkori víz oldott mészanyagából valahogy úgy t mint más sóoldatokból kristályosíthatjuk ki. BALLÓ RUDOLF dr. úrnak, a vegyésznek, akitől erre vonatkozó felvilágosítást kértem, az a véleménye, hogy ezekben az üregekben az áramló meszes vízből képződhettek, ezek a rendesen hossztengely irányában összenőtt kristálysorok, halmazok. Leszögezhetjük mindjárt, hogy a Szinva vizéből ma ilyenek nem képződnek! De megállapíthatjuk azt is, hogy az Anna barlang természetes díszítményei között is kétféle forma van. Az egyik a már említett kristályos forma s a másik az, amely részben, de néha egészben is bevonja a kristályos egyéneket és csoportokat Mindjárt megmondhatom, hogy ez a második forma ugyanaz és attól semmiben sem különbözik, mintamelyet minden barlangban cseppkőnek ismerünk. Ez a burkoló, sokszor sztalagmit és sztalaktit alakjában látható Második generáció. Ez itt is úgy állott elő, mint minden más barlangban a lassan beszivárgó meszes oldat szülötte, de nem lehet összetéveszteni az első más származású kristálysor, halmazféleséggel, amelyet mindig utólag burkolt és burkol be. íme a hajdani lillafüredi meszes víz különleges, mai Szinva- és barlang víztől lényegesen elütő összetételű víznek harmadik bizonyítéka. Már egyszer említettem, hogy a lillafüredi mésztufában kevés csigahéjat találtak, pedig sok száz köbmétert ástak már ki s ami volt, az szétszórva, nagy Helix pomatia-ié\e és más szárazföldi, vagy erdei, mohán, nedves helyen, de ritkán vízben élő csigafajta héja, pedig az olyan réteges mésziszapos üledékben, mint az alsó tufaféleség különösen másfelé pl. Egerben, vagy a kiscelli platón ezrivel ülnek a meleg, langyos vízicsigák héjai s ma is annyian élnek az ilyen vizekben. Az én véleményem mindig az volt, hogy a lillafüredi mésztufát kiejtő víz állati, különösen pedig tömeges állati élet lehetőségét nem nyújtotta, mert vagy forróbb volt annál, vagy az összetétele tette azt lehetetlenné, vagy mind a kettő. Mindenesetre kérdéses, hogy a kezünk börhámfelületét is síkosán oldó mélyfúrásbeli lúgos víz pl. alkalmas-e arra, hogy abban
