Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai

A LILLAFÜREDI KUTATÓ MÉLYFÚRÁS EDDIGI TÖRTÉNETE 43 juk, hogy a vizhozzáfolyás a saru mögül történt és onnan jött be a karbonátos karsztvíz, hiszen akkor a már januárban mért fenékhömérséklettel jöhetett volna csak be, hanem csak arra gondolhatunk, hogy fenn valahol a béléscső valamilyen rákozás közben keletkezett repedésén, vagy valamely lazább összecsavarásnál folyt be a 22 fokosnál h i d ege b b karsztvíz s nyomta el az úgylátszik kisebb nyomású palákból szivárgó lúgos vizet. Csak akkor beszélhetnénk fenékről származó víz vegyalkatának megváltozásáról, ha a hőmérséklet nem szállott volna le 10 fokkal az alá a maximális hőfok alá, amit január 5-én mindenféle cementezés előtt konstatáltak, 28 fok hőmérsékletet különben Negretti Zambra hőmérővel július 19-én EMSZT KÁLMÁN is mért a kútban. Itt kell leszögeznem, hogy a magas hőmérsékletek mérési adatait szintén senki sem hozhatja a cementezéssel összefüggésbe, hiszen január 5-ike előtt mérték őket s a cementezés január 8-án kezdődött. Az előadottak alapján világos, hogy a 726"40 m-ben megütött palákból már cementezés előtt olyan vizhozzáfolyás állapítható meg, amely még részben karsztvízzel keveredve is a parafadugót összezsugorította és rugalmasságát csökkentette, amely a vörösréz oxidját leoldotta, s amelyben a karsztvíz kizárása után a béléscsőben levő cement felfúrása és többnapi előrefúrás omladék és kiöblögetés után a cement még kalciumkloriddal keverve sem kötött. Ezt az utóbbi jelenséget ugyan valószínűleg az is elősegítette, hogy a cementezendő térbe nitrogéngáz ömlött be és apró buborékaival mozgásban tartotta a cementkeveréket, amely így nem tudott egységes masszává összeállni. Mindenesetre a lillafüredi fúrásban 72&40 —734 50 m között észlelt víz hidroxidos lúgossága és bórsavtartalma, valamint a vele keveredő sok nitrogéngáz olyan tulajdonságok és tények, amelyek a víz mélységi eredetére utalnak, az ott, a palákban talált sok kristályos piritbehintéssel egyben, vagy legalább is arra, hogy a víz fenti vegyi összetétele és tulajdonsága a palák speciális anyagának oldódására vezethetők vissza, de nem arra, hogy azok az utólag eszközölt és százszoros vízzel kifúrt, felmosott, kicserélt cementezésnek a következményei. Még ha fel is tudnánk tételezni, hogy a lúgosságát és kalciumhidroxid tartalmát a cementezés fokozta, a víz mindkét vegyelemzés által kimutatott bórsavtartalma és a még meglevő sok nitrogéngáz jelenléte benne a cementezésből le nem vezethető, amiért is tényként állapitható meg, hogy a lillafüredi kutató mélyfúrásban eddig 397—407 m között, valamint 466 és 655 m-ből a paleozoikus mészkőből 18 fokos felszálló karsztvíz és 726'40—734'50 m közötti mélységben 28—32 fok fenékhőmérsékletü meleg, de kis mennyiségű, még fel nem szálló, erősen lúgos unikum számba jövő vizet találtunk, bórsavnyomokkal és sok nitrogéngázzal. Mivel a felső víz egészséges, tiszta, használati és ivóvízzel láthatja el a mélyebbfekvésű közeli Palota szállodát, de az észlelt jelenségek alapján a fúrólyuk fenekén még olyan víz is mutatkozik, amely vastag, erősen gyűrt és összetört palákban nemcsak több férőhelyet találhat a tektonikus vonalakon s így azok átfúrásával szaporítható, hanem töményebb és lefelé haladva melegebb