Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pávai Vajna Ferenc dr.: A lillafüredi kutató mélyfúrás eddigi története és geológiai viszonyai

42 PÁVAI VAJNA FERENC DR. teszi ki, amely mellett kisebb mennyiségben nátrium és kálium is szerepelnek. A víz rendkívül különleges sajátsága azonban, hogy az anionok túlnyomó mennyisége hidroxilion, míg hidrokarbonátok egyáltalán nem, karbonátionok pedig igen kis mennyiségben mutathatók ki. Egyéb anionok is csak csekély mennyiségben voltak találhatók. Amennyiben nem a kútfúrási müveletek alkalmával esetleg bevitt anyagok okozták a víz ezen sajátságos összetételét, a vett vízmintát határozottan a tudomásunk szerint eddig vizsgálat alá került vizektől eltérő tulajdonságú víznek kell minősíteni." Bevitt anyag csak a cement volt, az azonban a pirites palákban nem kötött, az ott megelőzően rézoxidoldó és parafadugót zsugorító hatásúnak bizonyult vízben, tehát a nagy lúgossága a víznek és a nagy nitrogéngáz tartalma sem vezethető vissza, különben is, amint reámutattam, a cement utóbb felfúratott és az utánomló omladékkal együtt 34 órán át 1,632.00 liter vízzel kiöblíttetett, s a fúrás béléscsövének köbtartalma 90-szer kicseréltetett. A becementezett cső mögül a cement oldata ugyancsak nem ömölhetett be, hiszen egy hónappal előbb a saruban vizet zárt, tehát kötött, s a sarunál legfeljebb pár négyzetcentiméter felületen érintkezett a csőben levő vízzel, amely bórsav nyomait különben sem vehette volna a cementből, de az öt hónap múlva, sőt ma is nagy mennyiségben mutatkozó nitrogéngáz sem vezethető le abból a kevés levegőből, amely hónapok előtt a cement és felszíni víz keverékében egyáltalán lehetett. S ha a cement nem kötött, mi vonta el a levegő oxigénjét, hogy csak a nitrogén maradjon vissza s ha úgy volna is, miért nem szállott, buborékolt fel hónapok — idestova egy év — alatt a nyitott fúráscsőből a gázalakú nitrogén? Ezek a nehezen megdönthető argumentumaim amellett, hogy a víz megállapított összetételének semmi, vagy csak igen csekély véletlen köze van a cementezéshez s az tényleg a megütött palák vizének összetétele és különleges sajátsága, amelyet úgy tudományos, mint gyakorlati szempontból okvetlenül ki kellett volna és ki kell vizsgálni. Részben ebből a célból, 57 m-es víznívóról július 8. és 18-ika között a kút jobbára a fenékről merítve — tehát a vizet összekeverve — ismételten lekanalaztak 555-0 m-ig, amikor a víznívó csak lassan emelkedett, de azért a hozzáfolyás határozottan megállapítható volt. Ezzel a kanalazással mintegy 12.500 liter vizet mertek ki a kútból, vagyis körülbelül a belső béléscső köbtartalma */

3-ának megfelelő quantumot, de azért a víznívó 1929 október 14-ig 417 m-ig emelkedett a felszín alatt. A mélyen való Iekanalazás folytán azonban júl. 25-től a kútfenék^hőmérséklete meglepetésszerűen 28 fok C-ról 22 fokra szállott le s a júl. 18-án EMSZT KÁLMÁN főgeologus-vegyész által vett 100 1 vízpróba elemzése azt eredményezte, hogy a víz előbbi összetétele is megváltozott, a JENDRASSIK által megállapított lúgossága lecsökkent s a hidrokarbonátok és karbonátok felszaporodtak. Mivel a víz és fúrólyuk hőmérséklete 6—8, sőt 10 fokot hűlt le, nem mondhat-