Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ 25 Most még a szökevényforrások eredetére kell elfogadható magyarázatot keresnünk. Ha egy pillantást vetünk a 2. ábrán közölt geologiai térképre, azt látjuk, hogy a kagylómészkövet minden oldalról vízáthatlan kőzetek (wengeni márga, palásrétegekkel váltakozó rhéti-és alsóliászrétegek) veszik körül, melyek úgy elzárják a benne levő vizet, hogy az a Tettyénél alacsonyabb szinten nem fakadhat fel, csupán a Haviboldogasszony-hegyen érintkezik a felszínen vetődés mentén a kagylómészkő a vizet jól áteresztő szarmatamészkő rétegekkel, de a mélyebb szinten — mint a tektonikai részben kifejtettem — itt is meg van a szarmatamészkő alatt a levetődött liászrög, ami ebben a szintben már 5. ábra. Szelvény a Haviboldogasszony-hegyen át. 1 =- pontusi rétegek, 2 = szarmataniészkő, 3 = felsöinediterrán (?) homok, 4 = alsóliász homokkő és pala, 5 = kagylómész, 6 = campili mészkő. szintén elzárja a karsztvizet. (I. 5. ábrát.) A felsőbb szinten van azonban egy bizonyos magasság, amelyben a karsztvíz a szarmatamészkövön át megszökhetik. Ezért azt gondolom, hogy a Tettye alatt levő források vize, az ú. n. szökevényforrások, legalább is túlnyomó részben abból a vízből származik, ami a kagylómészből a völgy keleti oldalán a szarmata mészkőbe kerül s onnan jut le a Tettye völgyének mésztufa-lerakodásába. A szökevényforrások származásának tárgyalásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a törésvonalat sem, ami az Irma-úti völgy és a Tettyevölgy mentén húzódik végig s amelynek mentén a Haviboldogasszony-hegy szarmata mészköve alatt levő alsóliászrétegek le vannak vetődve. A tektonikai részben már említettem, hogy e törésvonal mentén a kagylómészkő K felé dűlő rétegeinek közel É—D-i irányú csapása igen erős gyűrődés és zúzódás kíséretében az Irma-úti völgy nyílásánál északi dülés mellett K—Ny-ira fordul. Ez a törésvonal is alkalmas arra, hogy a karsztvíz egy részét mélyebb szintre levezesse, ahol a mésztufa közepette jut felszínre. A püspökmalmi forrás felett a Tettyevölgyön át lemélyesztett fúrások lennének hivatva e nem megvetendő vízmennyiségű források eredési helyét a kagylómészből való kilépésüknél pontosan kimutatni. E szökevényforrásokat jelenlegi előbukkanásuk helyén ivóvíz céljára felhasz-