Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

26 PÁLFY MÓRIC DR. nálni nem ajánlatos, mert olyan mésztufaterületen törnek fel, amit a mult században is, sőt ma is laknak s így könnyen ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Fel kell itt említenem még a Tettye völgye alatt a már sík területen levő Balokányi tavat, melynek változó mennyiségű vize csapadékos idő után RAUCH JÁNOS ny. városi műszaki főtanácsos úr közlése szerint napi 1000 m

3-reis felszaporodik. A tó forrása, bár elfedett területen fakad, minden valószínűség szerint a pontusi rétegekből tör elő. Nincsen reá pozitív bizonyítékom, de nem tartom kizártnak azt a feltevésemet, hogy e tó vize is tulajdonképpen megszökő karsztvíz, ami a Haviboldogasszony-hegy alatt a kagylómészből a szarmatamészkőbe szökik meg. A szarmatamészkő azután levezeti azt egészen a sík terület alá s ott a pontusi rétegeken át tör a felszínre. A karsztforrások mennyisége és vizüknek jobb vízkihasználása. A karsztforrások közül rendszeres vízmérések csakis a Tettyén történnek. A melegmányi forrás vízmennyiségét RAUCH ny. városi műszaki főtanácsos úr 1925 áprilisában a forrás kilépésénél napi 100 m

3-re, azon alul 100 m-nyire 120—150 m

3-re, a mély völgyi forrásét 100 m

3-re becsülte, de szíves közlése szerint csapadékos időben mindkét forrásé tetemesen több. Mindkét forrás hőmérséke 10 C fok, a levegőé + 4 C fok volt. Tekintve, hogy e források igen magasan, a karsztvíz feltételezhető legmagasabb szintjéhez igen közel fakadnak, megérthető, hogy úgy a csapadékot, mint különösen a nagyobb szárazságot még a Tettyénél is jobban megérzik. Míg az előbbi források vízmennyiségének meghatározása csak becslés alapján történt, a Tettye vízmennyiségét naponta mérik. A városi műszaki hivatal szíves volt több évi vízmérés diagrammját rendelkezésemre bocsátani, amikből az 1923. és 1924. évieket a 6. ábrán közlöm. Úgy ezekből, mint a többi mindenikéből kitűnik, hogy nagy eső után mily hirtelen, gyakran napi 30.000 m

3-en is felülemelkedik a forrás vízmennyisége, de ez a nagy víz amily hirtelen jött, oly gyorsan le is apad. Kitűnik azonban az is, hogy a forrás rendes vízmennyisége is igen nagy változásnak van alávetve s rendesen az őszi hónapokban éri el a minimumát, ami azonban napi 800 m

3 alá csak igen kivételes esetben esik le. A forrás legnagyobb vízmennyiségét a tavaszi hónapok mutatják, amikor hosszabb ideig napi 4000—5000 m

3-en is felül van. Senkinek sem lehet kétsége aziránt, hogy a vízmennyiségnek ez az ingadozása a csapadék mennyiségével függ össze, amit igen szemléltetően mutatna a vízmenynyiség és a csapadék diagrammjának összehasonlítása. A csapadék diagrammja azonban nem áll rendelkezésünkre, mert e célra a pécsi csapadékméréseket nem használhatjuk fel, mivel — mint már említettem — a karsztvíz fő vízgyűjtő területe a kagylómészkő terület északi részén van. A megfigyelések