Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

24 PÁLFY MÓRIC DR. rhéti képződményekből álló vonulatban, ami a Mély-völgyből egy tektonikai vonal mentén nyugat felé húzódik s ami meggátolja azt, hogy a tőle délre levő mészkőterület vize É-i irányba húzódjék le, s ezért el kell annak a melegmányi és mélyvölgyi forrásokban előtörni. (4. ábra.) Valószínűnek tartom, hogy ez a vonulat a mészkő közé ékelődve a mélyben még nagyobb hosszúságban is meg vau, mint aminő annak felszíni kiterjedése. Ezt a feltevést arra lehet alapítani, hogy a Mély-völggyel szomszédos Melegmányi völgyben, hol a felszínen sem a wengeni pala, sem a rhéti képződmények nincsenek meg, szintén közel, ugyanazon magasságban (kb. 305 m) bukkan elő a karsztforrás, mint a Mély-völgyben (294 m), holott ha itt is nem lenne útjában valami gát, a víz mélyebb szinten törhetne elő. Ez a wengeni márga és rhetikumi homokkő-vonulat a mészkőterületet itt tehát két részre osztja. Az északibb — kisebb — rész vize, néhány kisebb forrástól eltekintve, a kb. 200 m magasan fakadó örfűi forrásban lát napvilágot, míg a déli — nagyobb — részről a víz kisebb részben a magasabban levő mélyvölgyi és melegmányi forrásokban, nagyobb részben pedig a 220 m-en levő Tettyén tör elő. A karsztvíz nívója a mélyvölgyi és melegmányi forrásoktól a Tettyéig 300 m-ről 220 m-re süllyed alá. A Tettye forrás alatt a meredek esésű völgyben hatalmas mésztufalerakodást találunk, amiből több ú. n. szökevényforrás is fakad, amelyek közül legnagyobbak az ú. n. püspökmalmi és a Kniffer forrás, de a mésztufa az egész területen telítve van vízzel, úgyhogy pár m-re benne már bő forrásra akadnak. (Ó-forrás és a környékén levő kutak.) Ezeknek a forrásoknak vizét rendszerint a Tettyeforrás megszökő vizének szokták tekinteni, sőt még azt is feltételezték, hogy a Tettye eredetileg sokkal mélyebb szinten fakadhatott fel s a belőle kivált mésztufa duzzasztotta azt fel jelenlegi magasságára. Azt hiszem nem sok bizonyítás kell e feltevés tarthatatlanságára s elég lesz utalnom arra, hogy a likacsos, sokszor egészen szivacsszerű mésztufa a forrás vizét legalább is 20—30 m magasságra semmi esetre sem duzzaszthatta fel, mert abban könnyűszerrel új csatornát moshatott volna ki. Véleményem szerint a Tettye forrás a múltban is a jelenlegi, esetleg még valamivel magasabb szintben fakadhatott. Hogy pedig a szökevényforrások vize, legalább is legnagyobb részben, minden valószínűség szerint nem a Tettye forrásból származik, arra még vissza fogok térni. Magyarázatot kell keresnünk még arra, hogy miért fakad a Tettye a jelenlegi 220 m magasságban s miért nem tört s miért nem törhetett elő a Tettyevölgy mélyebb részén, 30—40 m-rel is alacsonyabb szinten. Erre a kérdésre a magyarázatot megtaláljuk abban a liászrögben, ami a Tettyevölgytől nyugat felé húzódik s a felszínen kb. a Tettye magasságáig ér föl. Ennek a liászrögnek homokkővel váltakozó agyagos-palás rétegei a karsztvíz előtt gátat képeznek s azok akadályozzák meg annak mélyebb szinten való előtörését. (1. 4. ábra.)