Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ 23 a forrásból, míg a források állandó ják, amikben a víz csak lassan tud mozogni s csak lassabban és egyenletesebb mennyiségben jut el a forrás előtöréséhez. Megérthetjük azonban ebből azt is, hogy a karsztforrások erősen megérzik úgy a hosszabb ideig tartó csapadékot, minta szárazságot; sokkal jobban, mint azok a víztartó képződmények (pl. homok, kavics), melyekben a víz még sokkal egyenletesebben van elosztva, mint a mészkő repedéseiben. A Tettyénél már régóta ismeretes, hogyha a mészkőterület északi részén, hol a töbörök is vannak, nagyobb zápor vagy felhőszakadás történt, a forrásból 4—5 óra múlva hatalmas, zavaros vizű patak törelő. Ez a nagy víz azonban már egy nap alatt elapad. Ebből a megfigyelésből kétségtelen, hogy a forrás vízgyűjtőterülete a mészkőhegység északi részére is kiterjed, ami különösen azért meglepő, mert ezen a területen a mészkő rétegei, a brachiantiklinálisnak megfelelően ÉÉK és K felé dűlnek és e terület vize könnyebben juthatna felszínre a mélyebb szinten levő örfüi forráson, mint a magasabban levő Tettyén. De nem kevésbé feltűnő az a körülmény sem, hogy a Mély-völgyben és a Melegmányi-völgyben kb. 300 m t. sz. f. magasságban törnek elő karsztforrások, holott tőlük északra a mészkőterület 200 m-nél is mélyebbre nyúlik le. Ennek a körülménynek magyarázatát megtaláljuk abban a wengeni márgából és vizét csak az apró repedések szolgáltatC—

I 4. ábra. Szelvény a mélyvölgyi forrás és a Tettye között a karsztterületen át. 1 = szarmatamészkő, 2 = alsóliász homokkő és pala, 3 = rhetikumi homokkő, 4 = wengeni márga, 5 = kagylómészkő, 6 = campili mészkő, gr = gránit.