Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

22 PÁLFY MÓRIC DR. a dűlés az Irma-úti völgy mentén már erősen összegyűrve és zúzódva ÉK-re, a völgy baloldalán levő nagy kőbányában pedig É felé fordul. Kisebb É-i irányú vetődések az Irma-úti völgy baloldali gerincén, valamint a Misina É-i oldalán a Kisrétnél is, különösen a kagylómésznek a wengeni palával, illetve a rhéti homokkővel való érintkezésénél is kinyomozhatok. Kétségtelen, hogy még igen sok hasonló hosszanti- és harántvetődés szelte át a kagylómészkő területét, de azokat a fedett területen bajos lenne kinyomozni. Arra, hogy a pontusi rétegek lerakódása után is nagyobbszerü mozgások történtek a hegység területén, arra igen tanulságos példát látunk a régi Hadapródiskola mellett levő kőfejtőben is, ahol világosan látható, amint az összezúzódott kagylómészkő rög északi irányból a pontusi rétegekre reá tolódott s azzal mintegy 45° szög alatt érintkezik. Hidrológiai viszonyok. BÖCKH JÁNOS idézett nagy munkájában a Pécs környékén levő képződményekből ismeretes forrásokat részletesen tárgyalta. Minthogy e képződmények közül csakis a kagylómész karsztvize, ami Pécs felett a Tettyén bukkan elő és a harmadkori képződmények vize jöhet a város vízellátásánál tekintetbe, csakis ezeket tettem részletesebb tanulmányom tárgyává. Közismert dolog, hogy a kemény, tömör mészkő össze nem töredezett állapotban ugyan nem jó víztartó, azonban alig van olyan mészkőterület, ami össze ne lenne törve s hasadékaiban karsztvíz ne gyűlne össze. A tektonikai részben láttuk, hogy a Pécs fölött levő kagylómészkőterület is részint a hegység tengelyével párhuzamos, részint arra harántul menő vetődések mentén össze van törve és zúzódva s e törések és zúzódások a mészkőhegységbe nagy mélységig lehúzódnak. így meg van a lehetőség, hogy e repedések mentén a víz a mélybe szivárogjon. A beszivárgást elősegítik a töbörök (dolinák) is, amennyiben az ezek területére jutó csapadékvíz majdnem teljes mennyiségben behúzódik a mészkő repedéseibe. Az itteni kagylómész területén, különösen az északi részen, a lapisi erdőháztól északkeletre találunk nagyobb számmal töbört. A mészkő repedéseibe összegyülemlett víz jut ki azután a legmélyebb pontokon, gyakran igen hatalmas források alakjában a felszínre. Oda való áramlása közben a mészkőben idővel barlangjáratokat old ki, amik azonban csakis az állandó karsztvíz szintjéig, tehát a karsztforrások előtörésének nívójáig nyúlnak le. Ezen szint alatt a mészkőben már csak apróbb repedéseket várhatunk. A csapadéknak az a része, ami igen rövid úton, esetleg a felette levő töbörökből közvetlenül is a barlangjáratokba jut, a többé-kevésbé nyitott üregeken át igen gyorsan lefolyik. Ezért igen gyakran lehet a karsztforrásoknál észlelni, hogy nagyobb esőzések után rövid idő múlva hatalmas patak tör elő