Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móricz dr.: Adatok Pécs környékének hidrológiájához

ADATOK PÉCS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLOGIÁJÁHOZ 17 letes padot, valamint az alatta levő mészkövet a benne gyéren elszórt többi kövület alapján BÖCKH az alsó alpesi kagylómész képviselőjének tekinti s legfennebb csak a kövületes pad feletti rész képviselheti a felső kagylómeszet. A mészköbe települt brachiopodás padot BÖCKH a Tettye felett keletre levő hegygerinc egyik kőbányájából írja le. KLEIDORFER* munkájához mellékelt térképére a Bertalanhegyre és a Misinára is bejegyzi. Ezeken kívül magam is megtaláltam még pár helyen. Eddig ismeretes előfordulásait a 2-ik ábrán közölt térkép tünteti fel. Ez előfordulásokból valószínűnek tartom, hogy részletesebb kutatás után jóval hosszabb vonalon ki lehetne mutatni s annak kibúvási vonala felvilágosítást nyújthatna a mészkő tektonikájának finomabb részleteire is. A kagylómész legfelsőbb rétegében a Misina északi oldalán, a Kisrét fölött, erősen vastaghéjú kagylómaradványokat találtam; sajnos azonban, hogy ezek között meghatározható állapotban egyetlen példány sem akadt. Pedig e legfelső rétegpad korának meghatározása paleogeográfiai szempontból is igen fontos lenne, mert e réteggel megszűnik a hegységben a triász tengeri rétegsora s felette a BÖCKH-ÍŐI wengeninek jelzett, tulajdonképpen édesvízi eredetű márgacsoport kezdődik, amibe a kagylómész legfelső padja a Kisréten lassú átmenetet is mutat. A tömör kagylómész bár maga nem víztartó, ezen a területen is éppen úgy, mint a hasonló mészkőterületeken, rétegei igen mélyre hatoló töréseket és zúzódásokat szenvedtek, úgyhogy a mészkő repedései itt is nagy mennyiségű ú. n. karsztvizet tartalmaznak. Ez a karsztvíz négy helyen tör elő nagyobb forrás alakjában: Pécs mellett a Tettyén kb. 220 m t. sz. f. magasságban, örfünél kb. 200 m, azután a melegmányi patakban kb. 305 m és a mélyvölgyi patakban 294 m magasságban. A Tettyén előtörő víz hőmérséklete 12° C és 1 liter vízben, BÖCKH közlése szerint, 0-289 gr szénsavasmeszet tartalmaz feloldva. E források részletesebb leírására a Tettye hidrológiai viszonyainak tárgyalása alkalmával még vissza fogok térni. A kagylómész fölött mintegy 20—30 m vastagságban az ú. n. wengeni pala települ. Ez a rétegcsoport részben agyagos sötétszürke márgákból és levelesen szétmálló palákból, részben pedig ezek közé települt sötétszürke, majdnem fekete, erősen márgás mészkőpadokból áll. A márgák réteglapjai helyenként zsúfolva vannak osztrakódákkal, míg a meszesebb rétegekben elég gyakoriak vékonyhéjú csigaátmetszetek is, de az utóbbiakat meghatározható állapotban kifejteni nem lehet. Ezért ennek korát pontosan megállapítani nem lehet; egyelőre a BÖCKH-ÍŐI használt wengeni névvel jelölhetjük. A wengeni márgát s különösen a közételepült palarétegeket, teljesen víz át nem eresztőnek tekinthetjük, legalább is abban az értelemben, hogy az alatta levő kagylómész vizét nem bocsátja réteglapjain keresztül. A kagylómészben * KLEIDORFER FERENC: Pécsvidéke ásványszenet tartalmazó liászhegysége, Ford. Litschauer Lajos. Az Orsz. Magy. Bányászati és Kohászati Egyesület kiadása. Selmecbánya 1898. 2