Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Ismertetések - Horusitzky Henrik: Sopron vármeggye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai: Ismerteti: Zeller Tibor dr. - Magyarország balneológiai értékei. Ismerteti: Reichert Róbert dr.

ISMERTETÉSEK 131 Sopron vármegye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai. Irta: HORUSITZKY HETIRIK. Szerző a mű előszavában ismerteti a sopronmegyei artézi kútfúrások történetét. Eszerint az első sikeres mélyfúrást 1896-ban végezte a ZSIGMONDY cég. A fúrási tevékenység fellendülése a csornai járásban az 1913—14. évekre esett, miben nagy része volt az előzetesen fellépett tífuszjárványnak. Minthogy a fúrási anyagból csak kevés jutott a Földtani Intézet birtokába, a továbbiakban Szerző kifejti — teljes indokoltan — ama véleményét, hogy mélyfúrást csak geologus előzetes szakvéleménye alapján lehessen engedélyezni, miáltal elkerülhető lesz, hogy a fúrási anyag és adatok veszendőbe menjenek. E kérdéssel szakköreink is foglalkoztak már, de érdemben nem történt semmi, minden maradt a régiben. Pedig mennyi fontos adat megy így veszendőbe! A járások ivóvizeinek elemzése is azt mutatja, hogy e területen nagy szükség van artézi kutakra, mert a kutak vizének 57°/o teljesen használhatatlan, 18% feltételesen s csak 25°/o felel meg mindenben az ivóvíz követelményének. Az első fejezetben Szerző a terület geologiai viszonyait írja le vázlatosan s ebből kitűnik, hogy a terület pannoniai-pontusi-, levantei-, pleisztocén- és holocénképzödményekből épül fel. Majd röviden, de felette áttekintően leírja az egyes korok üledékeit s azok petrográfiai viszonyait. A következő fejezetben Szerző a hidrologiai viszonyokat tárgyalja. Kimutatja, hogy a pannoniai-pontusi emelet üledékeiben a csillámos homokréteg szolgáltatja a felszökő vizet s bizonyítékul felsorolja az ezekből táplálkozó artézi kutakat. Leírja a kutak mélységét (33—460 m), hőmérsékletét (12-5—25" C) s kimutatja, hogyavidék geotermikus gradiense 19—30 m között váltakozik. A második víztartó réteg a levantei homokos rétegekben található. Itt is leírja Szerző a kutakat, ezek mélységét stb. A szakasz végén levő összefoglalásban pedig kifejti, mire vezethető vissza a víz felhajtó ereje s milyen összefüggésben áll a vidék tektonikai viszonyaival a geotermikus gradiens. Majd röviden a vizek minőségét és az artézi kutak vízmennyiségét ismerteti. Végül ábécé-sorrendben részletesen leírja a két járásban levő artézi kutakat (52) s egy részének közli a talajszelvényét is. Ezután egy táblázatos összefoglalást nyújt az artézi kutak összes adaíairól. A munkát egy rajz s két jól illusztrált táblázat teszi még szemléltetőbbé. Szerző — a rendelkezésre álló kevés adatot tekintetbe véve, ami feladat megoldását megnehezítette — alapos munkát végzett, s csak örvendenünk kell, ha minél több ily gondosan megírt járási vagy megyei terület artézi kútjairól szóló munka jelenne meg. Zeller Tibor dr. Magyarország balneologiai értékei. Szerk.: DALMADY ZOLTÁN dr. Dr. DALMADY ZOLTÁN egyet, tanár szerkesztésében, az Országos Balneologiai Egyesület kiadásában megjelent könyvecske tetszetős formában foglalja össze csonkahazánk balneologiai értékeinek tudományos ismertetését. R

AUSCH ZOLTÁN dr. Magyarország keserűvizeiről ír, ismerteti azok mivoltát, származását, előfordulásait és vegyi összetételét. Vázolja a keserűvízkutak berendezését és működését. Végül hosszabban foglalkozik a hazai keserűvizek fiziologiai hatásával és alkalmazásukra vonatkozó tapasztalatokkal. BENCZÚR GYULA dr. Magyarország egyszerű és földes-meszes hévvizeit ismerteti. E vizek fogalmának meghatározása után a fürdőkúrák jelentőségéről szól, majd részletesen leírja Budapest, 9*