Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)
Ismertetések - Horusitzky Henrik: Sopron vármeggye csornai és kapuvári járásának artézi kútjai: Ismerteti: Zeller Tibor dr. - Magyarország balneológiai értékei. Ismerteti: Reichert Róbert dr.
132 ISMERTETÉSEK Rómaifürdő, Héviz, Harkány és a többi kisebb jelentőségű hely thermáit. VÁMOSSY ZOLTÁN dr. Budapest fürdőváros címmel színes leírásokban fejti ki azokat az előnyöket, melyekkel Budapest Székesfőváros gyógyforrásai és .fürdői révén rendelkezik, melyek a legteljesebb mértékben képesek kielégíteni a gyógyulást kereső belföldi és külföldi vendég egészségi és üdülési igényeit. KUNSZT. JÁNOS dr. Magyarország néhány értékes ásványvizéről szól, melyeket vegyi összetételük és gyógyító hatásuk részletes leírása mellett csoportonként ismertet. Hazánkban vannak: 1. földes-meszes savanyúvizek (Balatonfüred, Kékkút, Moha, Székesfehérvár), 2. alkalikus savanyúvizek (Balf, Parádi csevice), 3. vasas ásványvizek (Csopak, Parádi Ciarisse f.), 4. vasas-arzénes ásványvizek (Parádi arzénesvíz), 5. konyhasós ásványvizek (Hortobágy, Kolop), 6. konyhasós-jódos ásványvizek (Eger, Hajdúszoboszló). DALMADY ZOLTÁN dr. Magyarország klimatikus gyógyhelyei és nyilt fürdői c. fejezetben a csonkaország orvosi szempontból fontos éghajlati adatainak egybevetése és az azokból vont következtetések kifejtése után klimatikus gyógyhelyeinket sorolja fel, köztük a Budaihegyvidéket, a Mátra- és Bükkhegységet emelve ki. Az ország szabadégalatti fürdőit, melyek klimatikus kúrára alkalmasak, 4 csoportba osztja. Ezek között részletesen kifejti a Balaton jelentőségét, annak Európa tavai között elfoglalt speciális helyzetét, partjainak és vizének gyógykúrára való alkalmasságát. A továbbiakban a szikes tavak, a folyóparti fürdők és a thermálvizes strandfürdők fontosságát és egészségi előnyeit tárgyalja. S CHULHOF VILMOS dr. Magyarország iszapjai és iszapkúrák magyar fürdőkön cím alatt az iszapok és lápok keletkezésének és összetételének ismertetése után fiziologiai és biologiai hatásukat és ezek okait fejti ki, majd leírja az összes említésre méltó hazai iszapokat és lápokat (Kolop, Szt, Lukácsfürdő, Harkány, Balaton, Velencei-tó, Párád, Kiskundorozsma, Konyár, Csillaghegy, Rómaifürdő, Balf, Kisbalaton, Héviz). BÁTHORY ALADÁR Magyarország szociális intézményei a fürdőzés illetve üdülés, nyaralás szempont, jából c. fejezetben az állami Orsz. Tisztviselő Betegellátási Alap, az Orsz. Társadalombiztosító Intézet, a Budapest Székesfőváros, a m. kir. Posta, az Orsz. Stefánia Szövetség, az Orsz. Gyermekvédő Liga, a Zsófia Gyermekszanatórium Egyes., a Tanítók Eötvös Alapja, végül az Államvasutak, D. Sz. A. vasút és M. F. T. R. által fenntartott szanatóriumokat, üdülőtelepeket és fürdőket, azután a tüdőbetegszanatóriumokat és azok befogadóképességét ismerteti, Ifj. MÁDAI LAJOS dr. Magyarország geologiája az orvosi hidrológia szempontjából cím alatt a Balaton keletkezését és geologiai viszonyait, továbbá a környékén található szénsavas források eredetét vázolja, majd hosszabban ír Budapest környékének és a Dunántúlnak geologiai felépítéséről, a hévvizek eredetéről, a keserűvizek keletkezéséről, végül röviden a szikesekről és a balatoni lápokról. E könyvet a Nemzetközi Orvosi Hidrológiai Társaság és a Nemzetközi Rheumaelleni Szövetség 1929. évi budapesti nagygyűlése alkalmából adták ki, s idegen nyelveken is megjelent. Ezáltal hazai gyógyhelyeink és megmaradt ilynemű természeti kincseink elsőrendű ismertetője lett, mely tartalmas összeállításánál és pompás illusztrációinál fogva igen nagy szolgálatra hivatott Csonka-Magyarországnak a külföldi orvos- és hidrológiai szakkörök előtt való megismertetésére. Éppen ez oknál fogva lett volna kívánatos, hogy egyes meghatározások gondosabb formában eszközölttetek volna, hogy szoros értelemben véve sem eshessenek kifogás alá (pl, a keserűvizek származása, az iszapok mibenléte, agyag-márga, a lápok genezise stb.), amit aztán talán éppen a külföldiek rovásunkra félremagyarázhatnak. Reichert Róbert dr.
