Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: Helyneveink vízrajzi szókincse

116 DR. STRÖMPL GÁBOR Dög, dögvíz = vizében a hal nem él meg. Sovány = vizében a hal nem hízik meg. Élő = vizében a hal jól megél. A vizek tájékára és a vízterületre vonatkoznak: Mellék (mellyék, mejjék, mejjik) = vízmente a környező partokkal és partmenti területtel. Köz (köze) = vizek határolta terület. Rendszerint folyók torkolati tájéka. Nevét nem a nagyobb, hanem a kisebb, de jellemzőbb, a feltűnőbb, az illető vidékre tájékoztató folyó vagy tó (tavak) neve szabja meg. Pl. Sárköz = aDuna és a Sárvíz közti lapály, Tóköz = a Rába és az egykori tósorozat közrefogta terület. Ugyanígy: Takta-, Bodrog-, Csiliz-köz stb. Csak egyenrangú folyók vagy nagyobb folyók köz-t

it jelöljük kettős névvel. Pl. Duna-Tisza köze. Hát = a mellékkel azonos jelentésű, de csaknem ellentétes domborzatú területet jelöl. A mellék: völgyi, tehát homorodó tájék; a hát: noha szintén vízmente, ezzel ellentétben domborodó vidék, mely az árvizes, mocsaras szomszédságból kiemelkedik. Ilyen pl. a Tiszahát, a Tiszának bereg-szatmári, a Szamos-hát, a folyó alföldi szakaszán. — A környező mocsarak (Ecsedi láp, Túr-mente) lecsapolásával e jellemző tájneveink lassan feledésbe mennek. Pedig kár volna értük, mert a folyókhoz szinte odatapadó falu-füzérek tájékát pompásan jellemzi. Túl = a vizén „túl" fekvő terület, melyet a községből nézve számítanak. Országos jelentőségű területnél (Dunán-túl, Tiszán-túl) az ország közepe az irányadó. Innen = a túl ellentéte. Föle = x hely fölött fekvő. A nevet adó hely lejjebb keresendő. (Elve = x hely után fekvő terület. Nevét a vízrajzi nevekkel kapcsolatban eddig még nem találtam. Pedig e név hegyekkel, erdővel, híddal kapcsolatosan gyakori. A vízrajzi neveknél, úgy tetszik, a túl szó pótolja. Pl. Híd-elve a híd után, azaz a folyón túl fekvő térség.) Források és kutak. Nevei változatosak, mert népünk egyik jelentős ősfoglalkozása, a pásztorkodás miatt keresett itató-helyek voltak. A lápi halászat is számontartotta az iható vizeket, mert a lápok poshadt vize élvezhetetlen volt. Kút = sokszor a forrással egyértelmű, de forrásnak az ásott kutat sohase mondják. Kutyika = forrás, kút. Kutas = lápi kút. Csurgó (csorgó) — forrás; néhol csak a lejtőn lefolyó, csörgedező forrásokat nevezik így. Csurgó-kút = u. a. Csergő (cserge, csörge) = forrás.