Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Strömpl Gábor dr.: Helyneveink vízrajzi szókincse

HELYNEVEINK VÍZRAJZI SZÓKINCSE 117 Vajor (bajor) = csurgós kút. Cip, szíp = u. a. Itó = az itató elkorcsosult alakja. Bodon (bodony, bödön) = fával bélelt forrás. Köböl = u. a. Köpü = u. a. Borta (burtuka) = kövei bélelt kút. Sírkút = sírgödör alakú sekély kút, mocsár szélén. Eszterág (esztrág) = gémeskút; eszterág = gólya. A források és kutak jelzői közül ugyancsak akad megmagyarázandó. Jó (java) = jó vizű. Aranyos = kristálytiszta vizű. Büdös = 1. rossz, ihatatlan vizű, 2, gáz-(kénes) tartalmú, 3. poshadt vizű. Buzgó (buzagó) = erősen bugyborékoló, feltörő, esetleg gázos víz. Forró = u. a., mintha forrna. Duzzogó = u. a. Köpő = u. a. íVigo = u. a. Lobogó = u. a. Susogó = u. a.; a feltörő gáz „susog" benne. Bubori = u. a.; buborékait a kiömlő gáz okozza. Fortyogó = gázforrás. Ez utóbbi források neveinek gyűjtése és helyeik pontos megállapítása az Alföld gázkutatásaival kapcsolatosan mielőbb kívánatos. Pl. éppen a karcagi gázt adó forrás közvetlen közelében van a Susogó-kút. Feneketlen = bő- és mélyvizü. Mosó = langyos vizű, jó mosóhely. Muszáj -kút =•= messzi környéken nincs más, ebből kell inni. Csipkés = vadrózsa (csipke) bokrok mellett fakad. Ásványvizek. Savanyú-víz v. kút = rendszerint a savanykás ízű, szénsavas vizeket nevezik így. Bor-kút = u. a. Saj- (saji) kút = ásványos ízű víz, néha azonban a környezetétől eltérő ízű (keményebb) vizeket is ennek mondják. (Térképeken e név félreértésből vagy elírás miatt Sajt-kút néven is szerepel.) Sós-víz, -kút = u. a. Csevice = savanyú víz. Szejke = vasas víz. Hév (hő, hé) = meleg, langyos víz. Tapolca = u. a.; e szláv eredetű szó a magyar nyelvterületen is gyakori, bár nem áll mindig hévvizek helyén. Néha nagy, bővizű, de hideg forrásokat is jelölnek vele.