Hidrológiai Közlöny 1929 (9. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Finály István dr.: A Magyar Alföld öntözéséről

A MAGYAR ALFÖLD ÖNTÖZÉSÉRŐL 111 E munkát kilowattórára átszámítva 448 millió kilowattóra az évi áramszükséglet. E szükségletről képet ad az, hogy ma a fővárosnak egész évi áramszükséglete mintegy 180 millió kilowattóra. E szám felemelkedik 900 mm-es egyenértéknél évi 605 millió kilowattórára 1000 „ „ „ 770 „ 1100 „ „ „ 960 „ A maximális terhelés kiadódik, ha a 800 mm-es egyenérték átlagos 350 m

3/sec-jával szembeállítjuk a maximális 4800 m

3/sec-ot, amely, mint említettem, minden esetre állandó. Meg kell itt még gondolnunk azt is, hogy az árhullám hossza oly nagy, hogy az egyidejű terhelés a vízkivételi 100 km hosszú szakaszon olyképpen tolódik el, hogy ha a legfelső állomáson (szivattyútelepen) éppen maximum van, akkor a legalsó szivattyútelepen a kiemelés szünetel vagy csak igen kicsiny. Ezzel szemben az emelési magasság esetleg (mert a tározótavak közel tele lehetnek) mintegy 10%-kal nagyobb. így tehát a terhelési maximum az átlagterhelés (78.000 kw.) alapján: 78.000 X 0-5 + 10% = kereken 580.000 kw., vagyis 100 szivattyútelepet feltételezve egy-egy szivattyútelepen 5800 kw. A szétosztócsatornák méreteit és hosszát illetőleg közlöm, hogy számításaim alapján a főcsatornák maximumban 28 m

2-rel, minimumban kereken 0 8 m

2-rel épülnének. Középértékben tehát a Dunavölgyben 37 drb. csatorna egyenként 20 km hosszban és átlag 14 m

2 szelvénnyel, a Tiszavölgy első részében 51 drb. átlag 35 km hosszban 28 m

2-rel és átlag 120 km hosszban 14 m

2-rel, a Tiszavölgy második részében 112 drb. csatorna 35, illetőleg 180 km hosszban volna szükséges. Az összes szétosztócsatornahossz tehát mintegy 25.000 km. Ami az egész berendezés költségeit illeti, az természetesen nem kicsinylendő. Pozitívabb, illetőleg részletesebb méretek és adatok híján igen nehéz dolog oly számokat közölni, amelyek hosszú s ily esetben teljesen meddő vitákra ne adnának alkalmat. Minthogy azonban az egész berendezés úgyszólván tetszésszerinti kis részletekre bontható, azt hiszem, hogy a legcélszerűbb volna egy kicsiny, de olyan részlet megvalósítása, amely minden tekintetben zsinórmértékül szolgálhatna. Körülbelül 25.000 khold (140 km

2) berendezését kellene elsősorban megvalósítani. E területet a legszárazabb vidéken és az egész terület súlypontjában kellene kijelölni, vagyis a Nagykörös—Tiszaföldvár vonalon. Tehát egy szivattyútelep, két főcsatorna, 20.000.000 m

3 tározással volna létesítendő. E részletberendezés költsége gondos költségbecslés szerint mintegy 50.000.000 P. Nem olyan nagy összeg, hogy a kérdés életbevágó gazdasági fontosságát tekintve, ne tudnók a magunk erejéből előteremteni. Az elmúlt idő alatt behatóan megismertem a mezőgazdasági vonatkozásokat és számokat. Most csonkán, még inkább mint azelőtt, eminenter mező-