Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Schafarzik Ferenc emlékezete

6 PÁLFY MÓRIC DR. SCHAFARZIK igazi tudományos munkássága a M. Kir. Földtani Intézetben fejlődött ki s ekkor végezte tanulmányainak legjavát. Előképzettsége, amihez még a szakja iránt érzett legodaadóbb szeretete és buzgósága járult, lehetővé tették részére, hogy a Földtani Intézet legkülönbözőbb irányú munkájában a legnagyobb sikerrel résztvegyen. Működésének első évében a Pilishegységben végzett geologiai felvételeket s e munkáját a 40 év után végzett újabb vizsgálatok is megerősítették. 1884-ben a Krassószörényihegység felvételét kezdette meg s a környező hegységekre is kiterjesztve folytatta azt 1904-ig. Azonban műegyetemi tanársága alatt is alig telt el nyár, hogy rövidebb vagy hosszabb időt ne szentelt volna ottani munkájának folytatására, majd kiegészítésére. E munkája mellett — mint vérbeli geologus — az ország legkülönbözőbb vidékeire és a geologia minden ágára kiterjesztette tanulmányait s különösen nagy előszeretettel foglalkozott a geologia körébe vágó mindenféle gyakorlati kérdés megoldásával. Messzire vezetne, ha úgy a tisztán tudományos, mint a gyakorlati irányban végzett munkásságát ez alkalommal részletesebben ismertetném. Legyen elég csak annak kiemelése, hogy krassószörényi munkáján kívül közleményeinek hosszú sorából főleg a Cserhát andezitjeiről, a SzepesGömöri Érchegységről, a chromércek, zeolitok, szerpentinek, kősókristályok stb. továbbá mamuth és rhinocéros csontok, a caryagyümölcsének előfordulásáról, a magyarországi földrengésekről szóló, vagy a Budapest környékére vonatkozó nagyszámú közleményeire hivatkozom. Különösen ki kell emelnünk Budapest környéke északi részének 1895/1896-ban végzett reambulációját, melynek térképe a 90-es évek vége felé jelent meg és e térképhez írott részletes magyarázóját. Gyakorlati célt szolgált a Magyar Korona Országainak kőbányáiról szóló részletes monográfiája, ami 26 nyomtatott íven egy térkép melléklettel 1904-ben jelent meg és ami még ma is hézagpótló. Sajnálatos, hogy az azóta lényegesen megváltozott állapotnak megfelelő újabb, hasonló munka a mai napig sem jelent meg. Gyakorlati irányú vizsgálataiból nyomtatásban aránylag csak igen kevés jelent meg, mert ezeket vagy hivatalos vagy magán megbízásra végezte. Ily irányú munkái főleg kőbánya és kőzetvizsgálatokra, ércekre, a kerámia, üveg és cement nyersanyagaira, ártézikutakra, forrásfoglalásokra, ásványos gyógyvizekre s azok védőterületére, földcsuszamlásokra stb. vonatkoznak. Az 1880-i zágrábi földrengés után a Földtani Társulat keretében megszervezte a földrengések megfigyelésére alakult földrengési bizottságot, amely kb. 1905.-ig működött, amikor a munkát a meteorologiai intézet és a már szeizmológiai alapokon nyugvó egyetemi földrengési obszervatórium vette át. Több mint 20 éven át azonban a magyarországi földrengések adatait ő dolgozta fel, azonkívül több közleményében foglalkozott a földrengések és szeizmikus mozgások újabb irányú megfigyelésével és adatainak feldolgozási módjával is. 1904-ben műegyetemi tanárrá történt kinevezése után már idejének nagy részét a Műegyetem új helyiségébe való átköltözés, új intézetének berendezése és az egyetemi előadások s gyakorlatok foglalták le úgy, hogy az előző kor-