Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Schafarzik Ferenc emlékezete

DR. SCHAFARZIK FERENC EMLÉKEZETE. 1854—1927. írta: PÁLFY MÓRIC dr.* (Egy fénykép mümelléklettel.) 1927. szeptember hó 5-én költözött el az élők sorából Szakosztályunknak 1920 óta buzgó elnöke : DR. SCHAFARZIK FERENC, kinek hirtelen történt elhunyta nagy megdöbbenést és mély részvétet keltett nemcsak szakosztályunk tagjai, hanem az egész magyar tudományos társadalom körében is, melynek több mint 50 éven keresztül, élete utolsó percéig, lelkes, buzgó és szakavatott munkása volt. Utolsó nyarát is annak a területnek, a Krassószörényihegységnek a tanulmányozására fordította, amelynek bonyolult szerkezetét több mint 40 éven át igyekezett tisztába hozni, s 73 év súlyával vállain, a geologiai problémák megoldásától ösztönözve, még fiatalos kedvvel végezte a jóval ifjabb embereknek is fárasztó vizsgálatokat. Augusztus hó végén azonban erejét lankadni érezte s azért, mintegy megsejtve végzetét, augusztus utolsó napjaiban visszatért Budapestre, ahol ereje rohamosan tovább hanyatlott s szeptember hó 5-én szerettei körében utolérte a kérlelhetetlen halál. SCHAFARZIK X. FERENC 1854. március 20-án született Debrecenben. A gimnáziumot Nagyszebenben, egyetemi tanulmányait Budapesten elvégezve 1877-ben középiskolai tanári oklevelet, 1881-ben bölcs, doktori oklevelet szerzett. 1876—1882-ig a magyar geologusok atyamestere, SZABÓ JÓZSEF mellett tanársegéd volt. SZABÓ JÓZSEF bár speciálisan a magyarországi harmadkorú erupciós képződményekkel foglalkozott, még sem volt egyoldalú tudós, mert azonkívül behatóan foglalkozott a geologiának minden ágával is. Ebben, a geologusokra leghelyesebb irányú iskolában SCHAFARZIK sem fejlődhetett mássá, mint mestere. Munkásságának első idejében, bizonyára SZABÓ speciális irányának befolyása alatt, ő is behatóan foglalkozott a harmadkori erupciós kőzetek tanulmányozásával, de a mellett érdekelte minden egyéb geologiai objektum is mint munkáinak hosszú sorozatából láthatjuk, azokat minden válogatás nélkül tanulmányai keretébe is vonta. Ily alapos előkészültséggel került — miután már előbb 1878-ban végigharcolta a boszniai háborút — 1882-ben a M. Kir. Földtani Intézet kötelékébe, mint segédgeologus s a hivatalos ranglétra minden fokán felhaladva 1904-ben, mint főgeologus vált meg az Intézettől, hogy a budapesti kir. m. József Műegyetem ásvány-földtani tanári székét foglalja el. * Felolvasta a Hidrológiai Szakosztály 1928. évi január hó 18-án tartott évzáró ülésén.