Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

QÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI 73 öltött ez a mellékkőzetekből elvont és a föld felszínén lerakott ásványos anyag mennyisége, területünkön. De nem hagyhatók figyelmen kívül e szempontból az üledékes képződmények sem, amelyek úgy szerkezetüknél, mint településüknél fogva, a források keletkezését előmozdították. Értem ezek alatt első sorban ama, részben felszíni, részben az ahhoz közelfekvő, — kavicsból, homokból álló lerakódásokat, valamint ama vulkáni törmelékeket (rhyolit- és andesittufa), amelyek laza s porozus szerkezetüknél fogva, a lecsapódott meteorvizek egy jelentékeny részét elnyelni s magukban felraktározni képesek. Másodsorban a mélyebb fekvésű rétegeket: nevezetesen a szarmata emelethez sorolt szürke agyagot és a vulkáni törmelékkel — apró lapillivel — telített szürkés-fehér agyagos márgát, amelyek viszont a tömöttségükkel járó vízhatlanságukkal a fölötte települő rétegektől elnyelt és azokban egyre mélyebbre szivárgó vizet felduzzasztják. Ezek a vízvezető és vízrekesztő rétegek, — amelyekről esetről-esetre lesz alkalmam az illető forrásnál bővebben megemlékezni, feltéve, hogy az azokra vonatkozó adatok birtokában vagyok — településük tekintetében területünkön annyira kedvezők, hogy csaknem mindenütt a fővölgy felé irányuló, nagyjában nyugati dőlést mutatnak. A bennök felraktározott vizek ennélfogva, a lejtők mindama pontjain, ahol e rétegek akár denudatio, akár erosio, vagy mesterséges beavatkozás következtében feltárattak, — források alakjában jutnak a felszínre. Ezekkel kapcsolatban a geologiai viszonyoknak a forrásokkal való szoros összefüggését egy érdekes példával illusztrálhatom. A vízrekesztő agyagrétegek közelebbi vizsgálatánál u. i. alkalmam volt tapasztalni, hogy azokban Gönc környékén ujjnyi, vagy ennél is vékonyabb homok vagy lapilli csíkok foglaltatnak. Hogyha ezek valamely módon nagyobb vízfelvételnek vannak kitéve, a mindkét oldalról határos és egymással csaknem érintkezésben álló agyagrétegek felülete átázik és említett dőlésük miatt a terület egyes részeinek kisebbnagyobb elmozdulását idézik elő. Nagyobb mértékben észlelhető ez Göncön a Kuboly nevű dűlőben, ahol a part mintegy 30 m hosszban szakadt le s rögeit a völgyben ördögszántáshoz hasonlóan feltorlaszolta. Kisebb mértékben ugyanezt látni, de csak esős vagy azt közvetlen követő időben a gönci temetőben is, ahol a frissen megásott sírgödröt alig 2—3 óra leforgása alatt, a reája csúszó rétegek csaknem teljesen betemetik. Előbbi esetben az elmozdulást egy a lejtőn levő, bővizű forrás szerte ágazó ereinek, utóbbiban pedig a meteorvizek beszivárgásának tulajdoníthatjuk. A források részletes ismertetése, morfologiai szerkezete. A) Édesvizű források Édesvizű forrásaink részletes ismertetésére térve, lássuk mindenekelőtt azt a vízgyüjtő-területet, amely azokat Alsókékedtől kezdve, Vizsolyig meteorvizeivel táplálja. Ez meglehetősen széjjel van tagolva, aminek oka, hogy e