Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

QÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI 71 lyek DR. SCHRÉTER Z. főgeol. úr szíves meghatározása szerint e felsorolt helyeken a következők. Szabad földön: a) a fehéres szürke agyagban = Cardium latisulcaium MÜNST., Modiola volhynica EICHW., b) a rhyolittufában = Cardium conf. obsoletum EICHW., Buccinum (Dorsanum) duplicatum Sow., Potamides (Pirenella) mitralis EICHW. Kulolyon : márgás agyagban Cardium latisulcatum MÜNST., Cardium obsoletum EICHW. var. vindobonensis PARTSCH, Syndesmya reflexa EICHW., Macira fragilis LASK. Pukanc-malom mellett: a) a tufás homokban Cardium obsoletum EICHW. var. vindobonensis PARTSCH. Ervilia podolica EICHW., Potamides (Pirenella) nodosoplicatus M. HOERN., Potam. disjunctus Sow. b) a szürke tufás agyagban = Cardium latisulcatum MÜNST., Card, obsoletum EICHW. var. vindobonensis PARTSCH, Mactra fragilis LASK. Tapes gregaria PARTSCH, Trochus sp. A szarmata emelet az elsorolt helyeken előforduló kövületes rétegeinek — amelyekkel egyúttal üledékes képződményeink le is zárulnak — nemcsak hydrologiai szempontból van jelentőségük, hanem azért is, mert Szabad-földön közvetlenül az andesitre települnek. Ezek szerint tehát a rhyolit-tufa lerakódásai a szarmata kezdetén mentek végbe, míg a tőlük eltakart andesit már a felső mediterránban tört fel. A pleistocénhez csatlakozó hegység tömegét azonban nemcsak egyedül ez a felső mediterránban feltört, hanem még részben ennél idősebb és fiatalabb andesitek, részben rhyolitok és ezek származékai is alkotják. Ez utóbbiak közül minket közelebbről a hegység tövében és lejtőin szerte terjeszkedő rhyolit-tufák érdekelnek, amelyek nagyobb összefüggő területeket É-n Telkibányán, Göncön, D-en Hejcén, Fonyon és Vizsolyban alkotnak. A többi kőzetek és azok különböző féleségei kérdésünkkel szorosabb összefüggésben nincsenek s ezért rájuk kiterjeszkedni nem is kívánok. Ami már most e nagy vonásokban ismertetett területnek tektonikai szerkezetét illeti, arra nézve egész röviden még a következőket kívánom megemlíteni : A Hernád völgye — miként ezt már RICHTHOFEN

1 is kiemeli — egy nagy kiterjedésű törés irányát jelzi. Távol É-on kezdődik ez s nyomozható a szerencsi sziget megkerülésével egész Szerencsig, sőt még azon túl is.'

3 E törésen törtek a felszínre s ömlöttek széjjel ama eruptivumok, amelyek ez egész 1 FHR. v. RICHTHOFEN

: Studien aus den Ungarisch-Siebenbiirgischen Trachyt-Gebirgen Wien 1861. pag. 2. (154.) 8 V. ö. HOFFER ANDRES

: Qeologiai tanulmány a Tokaji hegységből. (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság honismertető bizottságának kiadványai (Debrecen 1925. pag 29).