Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

70 L1FFA AURÉL DR. oly összefüggő, mint az előbbi, mert csak kisebb-nagyobb — de egy magasságban fekvő — maradékai jelzik annak egykori kiterjedését. Legészakabbra, Felső-Kékeden — csaknem már a cseh-szlovák határon — találjuk az első jelentékenyebb kibukkanását a lősz alól az egyik domb lejtőjén és tetején. Nem lehetetlen azonban, sőt valószínű, hogy folytatása a határon túl is megvan. Felső-Kéked e lelőhelyétől dél felé haladva egész Telkibányáig nyoma vész, hogy azután itt annál nagyobb területet borítson a telkibányai domb, Sintahegy és Gunyakút major között. E második kavics-terrasz harmadik, nagyobb felszíni kiterjedésű maradékát találjuk Göncön, a Nagy-hó nevű szőllőkben, majd az utolsót Gönc és Hejce határán levő lejtőkön. Úgy e két helyen, mint Telkibányán, közvetlen takaróját nyirok alkotja. Tengerszínt feletti magassága 300 m, ami az első kavics-terrasszal szemben kereken 100 m szintbeli különbségnek felel meg. Ha már most e megszakításoktól eltekintünk és a terraszt rekonstruálva képzeljük, teljes terjedelmében tűnnek fel annak az előbbinél sokkal nagyobb méretei, ami keletkezését tartva szem előtt, természetes is. Az első terrasz alatt Zsujtán mintegy 5—8 ni vastagságban szürke színű homok települ. Hogy azonban ez még a pleistocén tartozéka, avagy pedig már a pannóniai emelet legfelsőbb színtjét képezi, azt kövületek híján eldönteni nem lehet. Tekintve azonban, hogy Göncön a zsidó temető melletti kavics-réteg alatt sárga homok következik, a zsujtai pedig iszaptól szürkére festett, valószínűbb a feltevés, midőn ez utóbbit már a pannóniai emelet rétegeihez soroljuk. E feltevés valószínűsége mellett bizonyít még, hogy közelében már a szármát emelet kövületes rétegei buknak ki a felszínre. A pannóniai vagy talán már a szármát emelethez sorolható az a szürke tömött agyag, amely egyrészt Gönc keleti lejtőin, a temetőben és a mély utakban lépten-nyomon fel van tárva, Telkibányán pedig egy-két vízmosásban meglelhető. Kövületeket benne — dacára elég nagy elterjedésének — nem találtam. Világosszürke színe, tömöttsége nagyon emlékeztet arra a kövületes szarmata agyagra, amely a hegységben Pálháza környékén PÁLFFY M.

1 felvételeiből ismeretes, Nagy-Bózsva táján pedig magam megfigyeltem. A szarmata emelet kövületes rétegeit több ponton találjuk a felszínre bukni, amelyek közül azonban reánk ez alkalommal csak azok fontosak, amelyek a forrásokkal valamelyes összefüggésben állanak. Ezek közül első helyen kell felemlítenünk azt a vulkáni hamuval telített, kövületdús, világosszürke, csaknem fehér agyagot, amely Göncön az ú. n. „Szabad földön" fordul elő. Továbbá az ettől valamivel távolabb K-re fekvő Kuboly nevű dűlőben lelhető, fehér agyagos márgát és végül az ez utóbbival szemközt fekvő Pukanc malom mellett feltárt, horzsakő s perlit törmeléket tartalmazó rhyolittufát, valamint az abba zárt szürke agyagot és tufás homokot. Valamennyien igen sok, de kevésbbé változatos kövületet tartalmaznak, ame1 PÁLFY MÓR : A pálházakörnyéki riolitterület Abaúj-Torna vármegyében. (A m. kír. Földtani Intézet évi jelentése 1914-ről II. rész, Bpest, 1915. pag. 315.)