Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Liffa Aurél dr.: Gönc és környékének hydrogeológiai viszonyai

GÖNC ÉS KÖRNYÉKÉNEK HYDROGEOLOGIAI VISZONYAI. írta: LIFFA AURÉL dr.* (4 ábrával.) Megcsonkított hazánkban a vízbőségükről már eddigelé ismert területeken kívül alig találunk egyhamar oly helyet, hol a forrás-viszonyok annyira kedvezők lennének, mint amilyenek Gönc és közvetlen környékén. Nemcsak közönséges, hanem mérsékelt hév-, sőt ásványos vizek is fordulnak itt elő, miért is nem lesz érdektelen, ha e környék hydrogeologiai viszonyainak némi figyelmet szentelünk és azokat behatóbb vizsgálat tárgyává tesszük. Hogy azokat a faktorokat felismerhessük, amelyek e viszonyok közvetlen függvényei, szükséges, hogy előbb a szóba kerülő terület geologiai alkotását nagy vonásokban megismerjük. Altalános geologiai viszonyok. Gönc és a vizsgálat tárgyát képező környéke — amely Kéked, Telkibánya, Hejce, Fony, Vizsoly és Ruszka határait foglalja magában, — az eperjes-tokaji harmadkori eruptiv vonulat centrális részének nyugati lejtőin terül el. É-i részét Ny felől közvetlenül a Hernád árterülete, déli részét pedig a Szerencs patak határolja. Ez a hegységhez simuló terület egy diluviális lerakódásokból álló, alacsony dombvidék, amelynek az alluviumból hirtelen lejtőkkel kiemelkedő egyes részei, — így Göncön — egész fensíkszerü kifejlődést mutatnak; más részei viszont, — különösen D-en — kisebb-nagyobb dombsorokat képeznek. Ez utóbbiakat a hegységből lerohanó vizek több helyen széjjeltagolták, helyt adva ezáltal kisebb-nagyobb völgyek keletkezésének. A diluviális lerakódások anyaga a Hernád alluviumához csatlakozó részeken löszből áll; míg a hegység tövében elterülő dombok közvetlen takaróját nyirok alkotja. A lösz alól a Hernád árterületével közvetlen határos partokon kavics bukik a felszínre, hogy eleinte csak keskeny, majd szélességben, de különösen hosszban egyre növekedő terrasz alakot öltsön. E kavics-terrasz, — amely mintegy 190 m. tengerszínt feletti magasságban fekszik — Zsujtától megszakítás nélkül Gönc-Ruszkáig húzódik. Hosszkiterjedése e szerint 4—5 km-t tesz ki. Ugyancsak a lősz, de részben már a nyirok alól is találunk egy, az előbbinél jóval magasabb fekvésű másik, régibb kavics-terraszt kibukni a hegységhez közelebb fekvő, sőt annak tövében elhúzódó dombokon. Már nem * Előadta a Mhoni Földt. Társ. Hidr. Szakosztályának 1928. április 25-én tartott szakülésén.