Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Maucha Rezső dr.: A fényintenzitás mint hydrológiai tényező

48 MAUCHA REZSŐ DR. ható módon grafikusan tün5. ábra. A szabad CO2 tarfalom évi ingadozása a tette fel. halastavak vizében H. FISCHER szerint. A görbék mellé Kitűnik az 5. sz. ábráirt számok a wielenbachi tógazdaság egyes tavainak ^ól hogy a tavak vizének számait jelentik. ,. , , , . széndioxyd tartalma az uzemévad alatt mind a hét tóban szigorúan ugyanazon törvényszerűség szerint változott, mert kétízben, és pedig május és szeptember hó végén, minden tóban egyidejűleg széndioxyd minimum, június hó 21 körül pedig széndioxyd maximum jelentkezett. Ebből az eredményből tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy míg május és szeptember hónapok végén az assimilatio, addig június hó 21-e táján a dissimilatio dominált a tavakban. FISCHER ennek a feltűnő jelenségnek okát adni nem tudta, saját vizsgálataink eredményei alapján azonban azt igen jó! megmagyarázhatjuk. De hogy ezt megtehessük, két dologra kell figyelemmel lennünk. Először tudnunk kell, hogy a napmagasság évi periodikus változásai folytán a napsugarak intenzitása az északi félgömbön december 21-től június 21-ig állandóan növekedik, amikor eléri évi maximumát. Innen azután csökkenni kezd, hogy december 21-én termelő folyamat, addig a dissimilátio épen ellenkezőleg oxygéngázt fogyaszt és széndioxydot termel. Ezen alapultak H. FISCHERNEK

9 a wielenbachi tógazdaságban végzett kísérletei, melyek célja volt az assimilátios és dissimilátios folyamat mértékének változásait a tenyésztési üzemévad különböző szakaiban megállapítani, FISCHER úgy okoskodott, hogy a víz széndioxyd tartalmának csökkenése az assimilátio, növekedése pedig a dissimilatio előtérbe nyomulását jelenti, ha tehát időről-időre mn rn. J ' meghatározza a tavak vizének szabad széndioxyd tartalmát, képet alkothat magának e folyamatok egymáshoz való viszonyának évi ingadozásairól. Kísérleteit hét olyan tóban végezte, melyeket ugyanazon patak vize táplált. E patak vize sok szabad széndioxydot tartalmazott és feltételezte, hogy a tavak megtöltésekor, április hó 1-én, mindegyik tó vizének széndioxyd tartalma is ugyanaz volt. Április hó 1 -tőlj kezdve október hó l-ig 10 naponként egy-egy vízmintát vett a kísérleti tavakból és azok széndioxyd tartalmait az 5. sz. ábrán lát-