Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Adatok a Duna Nagymaros–Szentendre-i szakaszának ismeretéhez

28 VENDL ALADÁR DR. A gyűrődésen kívül azonban több törésvonal is átszeli a hegységet. Sőt — mivel jó feltárásokon a vetődések jobban szembetűnnek, mint a csak nagyobb terület áttekintésekor észlelhető gyűrődések — első tekintetre épen a töréseket vesszük észre. Maga KOCH is hangsúlyozta, hogy igen sok helyen vetődések tagolták e hegységet. Egyike a legjobban szembetűnő vetődéseknek a hegység keleti részében Tahitól ÉNy-ra a Herrschaftsbach völgyében van feltárva (2. ábra.). Itt a kattien és burdigalíen a vetődési sík mentén oly magas nívóba tolódott fel, mint az andezittufa. E feltárásban egyúttal — kis méretben — a hegységre jellemző morfologiát is észlelhetjük:a réteglapok lejtője lankásabb, minta rétegfejek a völgy oldalában, azaz lényegében kuesztaszerűen alakult ki a térszín. Egészen a visegrádi Dunáig mindenütt az átlagos DDNy-i és DNy-dőlést mérjük. Még a visegrádi Várhegy durva andezitkonglemerátum- és breccsa- tömegében is helyenként megállapítható ez a dőlés. A Duna bal partján épen ellenkező dőlésűek a rétegek. Különösen jól látszik a dőlés Verőce alatt, hol a Duna partján a kattien rétegei bukkannak ki a felszínre, hol minden feltárásban az általános északi dőlés az uralkodó, nevezetesen főleg a 21—23 órás irányok. Kismaros, Nagymaros környékén is, sok helyen az andezittufában is ugyanezt a dőlést állapíthatjuk megAmint a 3. és 4. ábrán látható szelvényekből kitűnik, aDuna szorosa épen az antiklinális tetején alakult ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy itt törések nem volnának. Sőt, az egyik szelvényt szándékosan olyan területen keresztül tüntettem fel, hol egyik helyen, a verőcei parton jól látszik az egyik vetődés. Valószínű, hogy több ilyen kisebb vetődés is tagalja a Duna szorosát. A nagy forma azonban mégis az antiklinálisból alakul ki. Más területen is gyakran tapasztaljuk azt, hogy a folyó az antiklinális tetején halad keresztül. A gyűrődések az összes képződményeket érték. A kiemelkedések az antiklinális tengelye fölött, — főként a boltozatok közelében, — néhány év alatt több centimétert is elérnek, miként az a földmívelésügyi minisztériumnak az Alföldön végzett geodéziai méréseiből ismeretes. Ma a nagymarosi Kohlplatten lajtamészköve 368 m magasan telepszik az andezittufákon. Ez a lajtamészkő eredetileg összefüggött a visegrádi Feketehegy 5 N 2. ábra. AHerrschaftbach völgyének vázlatos szelvénye. 1 = kattien; 2 = burdigalien; 3 = helvétien; 4 = andezittufa.