Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Vendl Aladár dr.: Adatok a Duna Nagymaros–Szentendre-i szakaszának ismeretéhez

ADATOK A DUNA NAGYMAROS- SZENTENDREI SZAKASZÁNAK ISMERETÉHEZ 29 lajtamészkövével, ezt tehát a Dunának teljesen erodálnia kellett. Viszont, — az épen említett geodéziai mérések alapján, — bizonyos, hogy a pannon végén és a levantei időszak elején, mikor a Duna medre kialakult, épen ez a része a hegységnek, mely ma antiklinális alakjában elég magasra kiemelkedik, a mainál jóval alacsonyabb volt. Mert hiszen a kiemelkedés jórésze az azóta eltelt idő alatt ment végbe. Már most hogyan képzelhetjük el a Duna áttörését? A magasabban levő pannon térszínen folyt a Csallóköz felől K felé a levantei Duna, mely ezen a területen az egyre jobban kiemelkedő antiklinálisba kénytelen-kelletlen belevágta magát. Olyanféleképen, mint amint az epigenetikus eredetű szurdokok képződnek oly területeken, hol a felül levő laza NNE SSW Verőce Mig&zzi hegy Szentendrei sziget 3. ábra. Szelvény Verőcén és Kisoroszin át. Mérték a hosszúságra: 1 mm == 28 m, a magasságra: 1 mm = 14'0 m 1 = felső oligocén; 2 = alsó mediterrán; 3 = andezittufa; 4 = holocén. 4. ábra. Szelvény Kismaroson és Kisoroszin keresztül. Mérték a hosszúságra: lmm — 28 m, a magasságra: 1 mm. = 14'0 m 1 = felső oligocén: 2 = alsó mediterrán; 3 = andezittufa; 4 = holocén. kőzetek alatt ellentállóbb, keményebb kőzetek helyezkednek el. E völgyek képződésekor a folyó eleinte a felül levő puhább, könnyen erodálódó kőzetbe vájja bele medrét. Amint e közben a felül levő puha kőzetek lassanként lepusztulnak, az alattuk levő kemény kőzet a felszínre jut. A kipreparált kemény kőzetbe a folyó völgye bevágódik, mert a folyó irányát továbbra is megtartja s e közben mindjobban kimélyül a kemény kőzetben az epigenetikus szurdok. Ilyenféleképen képzelhetjük el a folyó bevágódását a kiemelkedő antiklinálisba, vagy boltozatba is. Itt az előbbi eset kemény kőzetének a kipreparálódását az antiklinális, vagy a boltozat kiemelkedése helyettesíti. Amint a kőzetek a gyűrődés folytán lassanként fokozatosan kiemelkednek, a folyó ugyanolyan tempóban lassanként kénytelen belevágódni a kiemelkedő térszínbe. Ennek a kiemelkedésnek, illetőleg ennek az erős bevágódásnak természetes következménye, hogy mélyebb képződmények jutnak a felszínre. így különösen a Verőce és a Buki csárda közt levő szakaszon a Duna partján a kattien típusos Pectunculusos agyagos-homokrétegeit találjuk feltárva, melyekből a Pectunculusok nagy számban gyűjthetők.