Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Pálfy Móric dr.: Schafarzik Ferenc emlékezete

8 PÁLFY MÓRIC DR. építve magának, 2. a pleisztocén első felében a Dunának kimosó hatása volt; legmagasabb szintje a mai 0 pont fölé kb. 54 m-re emelkedett, 3. az óholocénben hozza létre városi terraszait s ragadja magával a balparti patakokat az uralkodó DK—ÉNy-i törésvonalak irányában, 4. az újholocénben a térszín legmélyebb vonala a termális vonal szomszédságába kerül, 5. a Duna deltája folyami szerkezetű. Felszínének homokját a pleisztocén második felében beállott szárazabb klíma idején verte fel a szél futóhomokká. 1920-ban ugyancsak a Hidrologiai Közleményekben a Gellérthegy aljában a Dunaparton fakadó szökevényforrásokat írta le és a budapesti termális vízhálózatnak egy eddigelé geologiai lag nem méltatott forrásáról értekezik. Ez utóbbi munkájában az ú. n. Bründl-forrást írta le, ami a békésmegyeri Kalvária dombjának K-i lejtője alatt fakad s amit az utóbbi időben befoglaltak. A forrás hőmérséke 18"C s ezért SCHAFARZIK hemitermának tartja; mérése szerint 24 óránkint 939 m

3 vizet ad. A forrás szerinte a kiscelli agyagon, budai márgán és nummulit-mészkövön át a dachstein-mészből fakad; feltörési helye a budapesti termális vonalba esik s vele az a Római-fürdőn túl 325 km-el meghosszabbodik. 1920 után készült értekezései a Hidrologiai Közlöny sajtó alatt levő évfolyamaiban remélhetőleg legközelebb már napvilágot fognak látni. 1921 ben Visszapillantás a budai hévforrások történetére és Vác város fiatalabb pleisztocén terrasza, 1923-ban Adat Budapest talajvizének ismeretéhez, 1924-ben Budapest székesfőváros ásványvízforrásainak geologiai jellemzése és grafikus feltüntetése, 1925-ben A hajdúszoboszlói III. sz. állami mélyfúrásról című értékes előadásai ezek, melyek közül különösen a budapesti hévforrások múltjával és jelenével, genetikai viszonyaival foglalkozók igen becsesek s szélesebb körben fogják az érdeklődést felkelteni. Nagy propagandát fejtett ki SCHAFARZIK Budapest területén mélyfúrások létesitése végett is, mert ezektől várta, hogy azok úgy Budapest altalajának megismeréséhez, mint a termális vizek természetrajzához újabb és megbízható adatokat fognak szolgáltatni. így már 1912-ben BECSEY ANTAL vál. tagunkkal együttesen a Gellért-fürdő mellett létesítendő mélyfúrás végett kezdett akciót. Akkor azonban a magánérdekek veszélyeztetésétől félve a legfelsőbb hatóság a fúrást nem engedélyezte. 1925-ben végre sikerült az aggályokat eloszlatni, úgy hogy 1926 tavaszára a 142 m mély új fúrás elkészült s bár nem váltotta be azt a reménységet, hogy forróvizével a Gellért-fürdő épületét füthessék, a fúrással nagymennyiségű és értékes 48°C meleg vizet tártak fel; a fúrás alatt tett észlelések pedig, mint arról a Földtani Társulat decemberi szakülésén beszámoltam, igen értékes adatokkal járultak hozzá a termális vizek eredetének tisztázásához. SCHAFARZIK külföldre is több ízben tett tanulmányutakat; ezek közül felemlíthető, hogy 1886-ban résztvett a DÉCHY MÓR kaukázusi expedíciójában, amikor a Kubán hegyláncait, Dagesztánt, a bakui petroleumterületeket tanulmá-