Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

106 SÜMEGHY JÓZSEF DR. sorolva, RÉTHLY ismert: „Adatok az Alföld szerkezetéhez" című munkájában, mint: szatmári, nyírségi, jásznagykunsági, egri, monorgomba-irsa-ceglédi, móri, drócsai, vingai, érmelléki szeizmotektonikai vonalak. Bár semmi okunk sincs kételkedni abban, hogy a feltűnően kicsiny geotermikus gradiensekkel megadható irányvonalak élő törésvonalakat jelentenek s nagy vonásokban már is megrajzolják az Alföld töréses tektonikája rendszerét, a vizsgált területen, amíg azonban az Alföld megszállás alatt levő részein, legalább is a geotermikus gradiensre vonatkozó vizsgálatokat el nem végezhetjük, addig messzebb menő következtetésekbe ne bocsátkozzunk. Egyelőre csak néhány megfigyelésemet sorolom föl: A pocsaj-kunszentmárton-bajai törésvonaltól északra esik az Alföld vízben szegény, délre pedig a vízben gazdag része. Az északi rész jásznagykunsági, de részben még a hortobágyi tábladarab üledékeinek túlnyomó részben, helyenként 80—90 %-os, agyagból álló rétegsorával szemben, a déli táblák törmeléklejtős és törmeiékkúpos, durvább anyagból álló rétegkomplexuma, homlok egyenest ellenkező fölépítésű és helyzetű, alföldi része áll. A kapott törésvonalakban, vagy közvetlen közelükben találjuk az Alföld földgázban leggazdagabb mélyfúrásait. A duna-tiszaközi s a dunántúli törésvonalak részbeni leszámításával, az összes többi törésvonalba eső mélyfúrásokból gázfeltöréseket ismerünk, sőt, a legkiadósabbak épen ezeken sorakoznak. Ilyenféle „véletlenségek" pedig a természetben lehetetlenségek. Sőt ha arra a körülményre gondolunk, hogy a gázok kiterjedésük közben, környezetük hőmérsékletét nagymértékben lehűtik, a földgáz és a kis geotermikus gradiensű irányvonalak összeesése kizárnák egymást, ha a megadott irányvonalak nem jelölnék egyúttal az azokon feltörő és a nagyobb mennyiségű gázelőfordulások dacára is, a legkisebb geotermikus gradienseket szolgáltató, altalajvizek szabadabb útját is. Ha a kis geotermikus gradiensekkel nyert irányvonalak nem jelentenék egyúttal az altalaj olyan sebhelyeit, ahol a mélységi vizek a nagyobb mennyiségben jelenlevő gáz segítségével sokkal gyorsabb tempóban, sokkal rövidebb idő alatt juthatnak a felszínre, mint a nagyobb geotermikus gradiensekkel jellemezhető, alföldi részek hidegebb vizei, akkor kisebb és nagyobb, alföldi geotermikus gradiensekről nem is igen beszélhetnénk. A pocsaj-kunszentmártoni főtörési vonalat ÉNy-ról keresztben metsző törésvonalakkal felszabdalt alföldi részek lemezszerű, lépcsős lezökkenésére utal az a körülmény is, hogy a hajdúszoboszlói pannon fauna 151, a nagyhortobágyi 410, a szolnoki 800 méter körüli mélységből került napvilágra s legkiemelkedőbb rögdarabnak a Nyírséget, ettől jobbra és balra pedig mélyebbre lezökkent tábladarabokat tételezhetünk fel. A gyömrő-kunszentmártoni és kunszentmárton-tápiógyörkei törésvonalak közé kapott irsai dombvidék, épúgy mint az orosháza-lökösháza és orosházamezőhegyesi törésvonalak folytatásába eső vingai dombvidék, a tulajdonképem