Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

« AZ ALFÖLD GEOTERMIKUS GRADIENSE 107 Alföldbe fokszerüen benyúló pannon-tábla darabjának látszik. Az ercsi-bajai törésvonal az Alföld vác-vukovári letörésébe esik bele; a dömsöd-seregélyesi és újdombovár-bátaszéki a pannon-táblaságnak az Alföld felé irányuló, a seregélyes-újdombovári és seregélyes-bátaszéki törésvonalak pedig az Alföld nyugati lezökkenési vonalával párhuzamosan haladó törésvonal. A keletalföldi síksági rész: tehát a Körösök törmeléklejtői és a Maros törmelékkúpja pedig részben a vingai pannon-tábla rögön fekvő, magasabban fönnmaradt tábláinak látszanak, az ÉNy-iakhoz képest. Törésvonal-rendszerünkből — úgy látszik, — hogy nem egy, de két szeizmotektonikai belső maghátság volna az Alföld gyomrában. Az egyik a Nyírség táblás röge, a második pedig a kunszentmárton-bajai törésvonaltól délre eső DunaTisza közi, bácskai tábla rög. Vagy legalább is, az alföldi nagy szeizmotektonikai mély rög, mely a Nyírségtől a telecskai letörésig tart, a nyírségi és a bácskai rögdarabban kiszélesedik s itt szögletes, táblarög jellege törésvonalainkkal pompásan kialakul s viszont a Kőrösök szögében elkeskenyedik, mert itt az egymást sűrűn metsző törésvonalakkal összeszabdalt, apróbb rögök, a két maghátság között, mélyebbre zökkentek le. Mint ahogyan a nyírségi, mint legkiemelkedőbb maghátságtól ÉK-re és DNy-ra eső táblák lépcsősen szakadtak le, épúgy a bácskai maghátságtól ÉK-re és DNy-ra esők is. A zombori, a szabadkai, szegedi, hódmezővásárhelyi és szentesi levanteikorú fauna előfordulásoknak egyes magassági pontjai mutatják ezt a legszebben, mint ahogyan a déli végeken is, a bácskai maghátság déli letörésével párhuzamosan futó vukovár-titeli Duna-szakasz, valamint délebbre a Száva sabác-belgrádi szakasza is, a dél felé lezökkent táblák egyes lépcsős szegélyét jelentik. Az a nagy, kialakulófélben levő, medenceszerü leszakadás pedig, amit PRINZ szeizmotektonikai elgondolás alapján Budapest-Kecskemét-Baja-Székesfehérvár közé helyez, Kunszentmártonig kitágulva, plasztikusan rajzolódik ki a budapest-kunszentmártoni és kunszentmárton-bajai vonalakkal szegélyezett s a Duna törésvonala felé lezökkent táblában. Ez a nagy tábla, meg a mezőségtolnai pannon-táblák a Duna vonalába lesülyedve, szolgáltatják a Duna budapest-bajai törésvonalát. Részletesebben még nem tanulmányoztam, hogy az alföldi törésvonalak milyen viszonyban állanak az Alföldet környező alaphegységek csapásirányaival, illetve főtörési irányaival, de az ÉNy-DK-i irányú, alföldi törésvonalak a Csetrás dacit feltörése tájékára futnak össze. Az alföldi geotermikus gradiensek alapján nyert tektonika az Alföld morfologiájávai a legtökéletesebb harmóniában áll.