Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

AZ ALFÖLD GEOTERMIKUS GRADIENSE 105 a normálisnak nevezhető, alföldi geotermikus gradiensek közül a legfeltűnőbb módon kiválnak s felszíni megjelenésük összetevődéseképen, hasonlóan a hévforrások sorozatából szerkesztett vonalakéhoz, élénken kirajzolnak bizonyos irányú vonalakat, illetve több vonallal körülhatárolható területeket. Ilyen módon a vizsgált alföldi mélyfúrások kis geotermikus gradiensei következő, tektonikai okokra visszavezethető irányvonalakat, illetve területeket szolgáltatnak: 1. Az Ercsi-Adony-Dömsöd-Dunavecse-Dunaföldvár-Paks-Baja helységeken át meghúzható, ÉD-i irányvonal; 2. Dömsöd-Sárosd-Seregélyes Nyk-i, Seregélyes-Sárszentmiklós-GyönkÚjdombóváron át ÉÉK-DDNy-i s Kaposvár-Újdombóvár-Bonyhád-Bátaszéken át NyÉNy-KDK-i irányú s Sereglyés-Sárbogárd-Szekszárd-Bátaszék ÉD-i irányú s Mánfa-Bonyhád-Szekszárd-Paks helységeken át DNy-ÉK-i irányban meghúzható vonalak; 3. Gyömrö-Cegléd-Ókécske-Kunszentmárton-on át, ÉNy-DK-nek tartó irányvonal; 4. Tápiógyörgye-Tiszavárkony-Kunszentmárton-on át ÉÉNy-DDK-nek vonuló irányvonal; 5. Nagyhortobágy-Nádudvar-Piispökladány-Biharnagybajom-Szeghalom községeken át, ÉÉNy-DDK-i irányú vonal; 6. Hajdúnánás-Balmazújváros-Hajdúszoboszló-Berettyóújfalun át, ÉÉNyDDK-nek tartó irányvonal; 7. Vásárosnamény-Mátészalka-Nagyecseden át, ÉÉNy-DKK-felé tartó irányvonal; 8. Pocsaj - Esztár - Derecske-Berettyóújfalu - Sáp-Biharnagybajom - Fiizesgyarmat-Szeghalom-Gyoma - Szarvas - Kunszentmárton - Csongrád-KiskunmajsaBácsalmás-Baján át meghúzható, ÉK-DNy-nak tartó irányvonal; 9. Hódmező v ásárhely-Vásárhely kutas -Csorvás-Orosháza DNy-ÉK-i és Orosháza-Csanádapáca-Lökösháza Ny É Ny-KDK-i és Orosháza-TótkomlósNagymajláth-Pitvaros-Mezöhegyes helységeken át meghúzható, ÉNy-DK-nek tartó irányvonalak. Az így kapott irányvonalak: törésvonalak, a közéjük zárt területek pedig táblás-rögök. A pocsai-kunszentmártoni törésvonal alakult ki a legtökéletesebben, a feltűnően kicsiny geotermikus gradiensek alapján. Ez a törésvonal, az így előállott törésvonalrendszer gerince. Benne és közvetlen mellette oly sűrűn lépnek föl épen a legkisebb geotermikus gradiensű pontok, hogy kialakulását mással, mint tektonikai erők közreműködésével, bajos megmagyarázni. Párvonalasan húzódik az Ungvár-Hatvan között föltételezhető, északi, alföldi peremtöréssel s a kunszentmárton-bajai törésvonal folytatásával, belefut a Mecsek csapásirányába. Az összes, a kis geotermikus gradiensekkel megállapított törésvonalak, egyúttal szeizmotektonikai vonalak is. Törésvonalaink ú. i. mind fel vannak