Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

104 SÜMEGHY JÓZSEF DR. 100 m mélységig kijelölhető, 4—16 m-ig váltakozó geotermikus gradienseket szolgáltató, első földmelegségi mélységi zónát. A törmelékkúpokban leszálló felszíni víznek a problematikus vízzel való keveredése szolgáltatja a 100—200 m mélységben kijelölhető és ingadozó, de az elsőnél nagyobb geotermikus gradiensű, második földmelegségi mélységi zónát. A 3. földmelegségi mélységi zóna kialakulását szintén a törmelékkúpokon és lejtőkön ide lejutott meteorikus és a problematikus vizek okozzák, de a 2-al ellentétben, ennek a zónának a geotermikus gradiensei alig mutatnak ingadozásokat, mert ebben a zónában találjuk a legnagyobb vízszíntes és függőleges kiterjedésű, alföldi, víztartó rétegeket s itt határozottabb horizontális irányú mozgása van azoknak az altalajvizeknek, melyekből ennek a zónának a geotermikus gradienseit nyertük. A negyedik földmelegségi mélységi zóna kialakulását ugyanaz a kétféle eredetű víz okozza, amit a 2 és 3-ét, de miután ebben a zónában a geotermikus gradiensek mélységgel való arányos növekedése igen kicsiny, sőt a legmélyebb fúrások geotermikus gradiensei jóval kisebbek, mint ugyanezen zóna kevésbbé mély fúrásaié, a törmelék-lejtőkön leszálló meteorikus vizek hűtőhatását a problematikus víz egy bizonyos határon alul kiegyenlíti, vagy túlnyomó részben meg is szünteti. Ilyenformán az Alföld valamely pontján, különböző mélységek vízhőfokából nyert geotermikus gradiensek nem lehetnek jellemzőek arra a bizonyos pontra. Nem középérték pl. ott a 20 m-es geotermikus gradiens, ahol — mondjuk — a több és különböző mélységű artézikút vizéből kiszámított geotermikus gradiensek — 15,18,22,25 méteresek, mert az Alföld geot. gradienseiről — a felszálló vizek hőmérsékletéből kiszámítva — csak a megállapított 4 földmelegségi mélységi zónán belül beszélhetünk. A négy, alföldi, földmelegségi mélységi zóna kialakulását az ú. n. alföldi normális geotermikus gradiensek szabják meg. Fogalmuk alá tartoznak mindazon alföldi geotermikus gradiensek, amelyek nem ütnek el feltűnőbb módon az átlagos nagyságúaktól. Miután feltűnően nagy geotermikus gradiensek, egyik mélységi zónán belül sem jelentkeznek, csakis a feltűnően kicsiny geotermikus gradienseket foghatjuk föl rendelleneseknek. Ha ezek csak az egyes földmelegségi mélységi zónán belül és másmás pontokon eloszolva jelentkeznének, akkor rendellenességük okait az ugyanazon zónán belül feltalálható ható-erőkkel is megmagyarázhatnánk. Azonban ha az Alföld egy és ugyanazon pontján s az összes, vagy legalább is több zónán áthaladó, függőleges vetületben találjuk meg a rendellenesen kicsiny geotermikus gradienseket, azaz, ha valamelyik vizsgált, alföldi helység több és különböző mélységű mélyfúrása, minden mélységben feltűnően kicsiny gradiensű, akkor a rendellenesen kicsiny geotermikus gradiensek előidézésében — elsősorban is — tektonikai okokra kell gondolnunk. Az alföldi feltűnően kicsiny geotermikus gradiensek térképre reávive,