Hidrológiai Közlöny 1927-28 (7-8. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Sümeghy József dr.: Az Alföld geotermikus gradiense

AZ ALFÖLD GEOTERMIKUS GRADIENSÉRŐL 103 vényes utakat megtéve, letompítják, kiegyenlítik, sőt helyenként a minimumra redukálhatják mindazon okok hatásait, amelyek számításba vehetők az alföldi geotermikus gradiens kialakulásánál. Mozgásuk gyorsasága, mennyiségük, összetételük, hőmérsékletük szerinti arányban, kiegyenlítő hatásuk igen nagy. Viszont mozgásuk egyensúlyi állapota a sok 1000 artézi kúton át feltörve és artézi feszültségéből felszabadulva, tetemes mértékben megbolygatódott s vele hatásuk is megsokszorozódott. Az Alföld altalajában mozgó vizek kiegyenlítő hatását a részletesebb jelentésünkben felsorolandó mélyfúrásaink geotermikus gradienseinek, mélységek szerint való elosztása mutatja. Ezek elrendeződéséből kitűnik, hogy az Alföld altalaja több, egymástól elütő hőmérsékletű zónára oszlik, amely mindegyikének jellemző mélységi fokozata van. 1. Az első, alföldi, mélységi zóna a neutrális zónától, illetve a lösz, vagy a középdiluvium kezdetét jelző, általános kék agyagtakarótól, mintegy 100 m mélységig terjed. Ennek a zónának 3—16 m-esig terjedhető mélységi fokozatai a legkisebbek és a legváltozatosabbak. 2. A második zóna 100—200 m mélységben állapítható meg 8—22 m-esig terjedhető gradiensekkel. Ebben a mélységi zónában is igen ingadozó értékű gradienseket találunk. 3. A 3. zónát az első kettőnél nagyobb és kevésbbé ingadozó geotermikus gradiensek jellemzik 18—23 m-esekig s határát 200—400 m között állapíthatjuk meg. 4. A negyedik mélységi zóna 400 m mélységtől lefelé az eddig ismert legnagyobb mélységekig terjed s benne az első 3-nál nagyobb, 20—26 méterig terjedő geot. gradiensek az uralkodók. Miután az alföldi altalaj 4 osztafú mélységi zónáját az altalajvizekből nyert geotermikus gradiensek alapján nyertük, a négy földmelegségi mélységi zóna kialakulását is csak az altalaj vizeinek mozgási törvényszerűsége, mélységek szerint való elosztása eredményezhette. A négyosztatú, alföldi földmelegségi zóna 4 féle hőmérsékletű többféle eredetű és mozgásirányú altalajvízei a következők: 1. A lösz szigetek, a homokos, parti dünés területek lazább üledékeiben kis mélységekig leszivárgó s a másik két mélyebb zónából fölfelé diffundáló, altalajvizekkel összekeveredő, felszíni eredetű víz. 2. A törmelékkúpok fejénél nagyobb mélységekig leszálló s a legmélyebb zónát is már megjárt, problematikus eredetű vízzel összekeveredett, meteorikus eredetű víz. 3. A legnagyobb mélységekből felszálló, problematikus eredetűnek nevezhető meleg víz. Az első, csak a kis mélységekig leszivárgó meteorikus vizeknek, a nagyobb mélységekből felszálló vizekkel való keveredése okozza a mintegy