Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülések és szakülések 1924., 1925. és 1926-ban

95 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK 1897-ben megszerzi a kir. József műegyetemen a Venia legendit a vasútépítés köréből. 1901-ben megkapta mint első a kir. József műegyetemen kitüntetéssel a magyar mérnök-doktori címet. 1902-ben megismerkedik Párisban HENNEBIQUE vasvázas betonszerkezeteivel, amely építészeti rendszer nagy jelentőségéről alaposan meggyőződve azt, mint első nálunk is meghonosítja. Tervezi és megépíti 1902-ben a 350 m

3 ürtaltalmú kőbányai víztornyot. Ezt követik azután hazánkban szebbnél-szebb mérnöki alkotásai, nevezetesen az Arad-Csanádi vasút motorszínjei, áruraktára és cement silosza, — a szegedi 1000 m

3-es és a többi: b eoc s i n i, temesvári és alagi nagy víztornyok és vízakkumulátorok a Máv. vonalain. Különösen a vízmedence és víztorony építései keltettek országszerte feltűnést, s a Szt-Margitszigeti víztorony pl. a fővárosnak valóban egyik látványossága. Ezek az alkotásai, — a hídépítkezéseivel együtt közelebb hozták a vízügyekhez is, minek következtében a földmívelésügyi Miniszter őt az országos vízügyi tanács tagjává nevezte ki. 1906. évi május hó 5-én pedig í Ferenc József királyunk a budapesti m. kir. József műegyetemen a K. LIPTHAY SÁNDOR halálával megüresedett út- és vasútépítéstani tanszék nyilv. rendes tanárává nevezte ki. Röviden erre vonatkozólag csak azt jegyzem fel, hogy lelkes és saját tapasztalatain nyugvó előadásaival hallgatói érdeklődését állandóan le tudta bilincselni. Jeles vasúti mérnökök pedig sok százan kerültek ki a keze alól. Tanítványai, akiknek a jóléti és sportügyeit is melegen felkarolta és irányította, rajongva csüngtek rajta, kollégái pedig alapos tudásánál és önfeláldozásánál fogva szerették és nagyrabecsülték. Mérnöki irodáját még néhány évig fenntartja, a háborús évek alatt pedig redukálja, a proletárdiktatúra alatt elszenvedett sanyargatás után (1919) pedig végleg fel is oszlatja. És ezután következett el nála az az idő, amikor felelősségteljes vezető állásokat elfogadva, idejét és képességét kizárólag a köz javára áldozza. Az ilyen reprezentatív vezető szereplésre Zielinskinek kiválóan rátermett egyénisége egyenesen praedestinálták. Magas nívójú műszaki tudása, bőséges tapasztalata anyanyelvén kívül a német és francia nyelvnek tökéletes bírása, nem mindennapi szónoki készsége és temperamentumos fellépése mind olyan természetadta tulajdonságok, mik a híveit lelkesíteni és magával ragadni szokták. Társadalmi kapcsolatai mindenfelé odaszólítják többnyire vezető hivatással. A Közmunkák Országos Tanácsának előbb tagjává, majd pedig utóbb elnökévé nevezte ki ZIELINSKI-t a kormány. Továbbá az Orsz. Középítési Tanács elnöke, a magyar Anyagvizsgálók elnöke, Budapest szfv. törvényhatósági bizottságának tagja, a magy. Mérnök- és építészegylet elnöke és tiszt, tagja, a Szt. István Akadémia és a mh. Földtani Társulat-nak is tagja stb. A Magyar Mérnöki Kamara 1923-ban történt megalakítása sok fárasztó előmunkálata után kizárólag az ő müve és a Kamara az első közgyűlésén nagy lelkesedéssel és hálaérzettel őt választják