Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Szakosztályi ügyek - Évzáró ülések és szakülések 1924., 1925. és 1926-ban

96 SZAKOSZTÁLYI ÜGYEK meg első elnökévé. Egyéb kiváló érdemei közül mint általánosabb érdekűt még csak azt említem meg, hogy t. i. a kormány őt 1922-ben a budapesti országos kereskedelmi és ipari kikötőépítőkirendeltség élére kormánybiztosnak nevezte ki, azzal a megbízással, hogy a francia érdekcsoporttal való tárgyalásokat is vezesse. Ez a nagy és felelősségteljes munka az akkor már erősen meggyengült szervezetét végleg megtámadta, — de azért latba vetve minden még magában érzett erejét, mégis odaadó módon teljesítette elvállalt kötelességét. Dr. ZIELINSKI SZILÁRD rendkívüli tehetségéről és káprázatos működéséről mérnök társai sokkal illetékesebben fognak majd megemlékezhetni, mi pedig itten a speciális kérdésekkel foglalkozó Hidrológiai Szakosztályban még csak azokra az igényteleneknek látszó, de azért mégis erős szálakra óhajtunk rámutatni, melyek őt állandóan mihozzánk kötötték. Értem ez alatt azt a minden egyes vállalkozásánál felmerülő első kérdését, — hogy vájjon milyenek az adott helynek a pontos geologiai, altalaj- és talajvízi viszonyai és milyen a felhasználandó anyagok minősége általános kőzettani szempontokból is. Ezeknek bevezetőül való tisztázását sohasem mulasztotta el, még pedig mondható, nem a maga kárára. Behatóan foglalkozott végre a cement kérdéssel is, amely őt már csak a betonépítkezés révén is kiválóan érdékelte. Erre vonatkozólag, mint a Magyar Anyagvizsgálók Egyesületének elnöke, egy előadás sorozatban számolt be ezen legmodernebb építőanyagunkról. Dr. ZIELINSKI SziLÁRD-ban tisztelt évzáró ülés a magyar műszaki világ valóban geniálisan kimagasló képviselőjét, — a Mh. Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztálya pedig egyik megértő barátját veszítette el. Fényes emlékét mindenkor tiszteletben fogjuk tartani! * * * Már eddig is számos alapvető megfigyelést köszönhetünk agrogeologusainknak. A mult században nálunk mint első agrogeologiai kutató SZABÓ JÓZSEF szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. Az újabb gárdának úttörői pedig INKEY BÉLA, SIGMOND ELEK és TREITZ PÉTER valának; rajtuk kívül működtek továbbá még ebben az irányban HORUSITZKY HENRIK, LIFFA AURÉL, TIMKÓ IMRE, néhai GÜLL VILMOS, EMSZT KÁLMÁN, LÁSZLÓ GÁBOR és BALLENEGGER RÓBERT. — Az első rendszeres munkával azonban Dr. SIGMOND ELEK kir. József műegyetemi tanár lépett fel: „A hazai szikesek és megjavítási módjaik" c. munkájával (Budapest 1923, 1—293 D. 5 szövegközi ábrával), melyet a M. Tud. Akadémia a Lévay Henrik jutalommal tüntetett ki. SIGMOND főleg chémiai alapon igyekszik Alföldünk szikes területeit jellemezni és megjavítani. Eközben azonban sok geologiai megfigyelésre is tett szert, amikről úgy mint általában előzetesen a megjelenendő könyvének tartalmáról is Szakosztályunkat külön előadásban értesítette. SIGMOND e munkáját