Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Ismertetések - Zeller Tibor dr.: Az orosz Hidrológiai Intézet 1923–24. évi tudományos működése és kiadványai

ISMERTETÉSEK. AZ OROSZ HIDROLOGIAI INTÉZET 1923—1924. ÉVI TUDOMÁNYOS MŰKÖDÉSÉNEK ÉS KIADVÁNYAINAK ISMERTETÉSE* I. Az 1914-ben kitört világháború s a rá következő 5V

S évi orosz hadifogságomnak köszönhetem azt, hogy az orosz nyelvet úgy szóbelileg, mint irodalmilag módom volt teljes mértékben elsajátítani. A szakosztály titkára volt szíves felkérni, hogy a Hidrologiai szakosztály címére érkezett Orosz Hidrologiai Intézet jelentéseit, illetőleg ezekből az Intézet tudományos munkáját ismertessem. A jelentések 12—15. füzetei 1925-ben jelentek meg, de részben az intézet 1923—1924. évi működéséről számolnak be. Elsősorban az Intézet tagjainak nagyobb tudományos szakmunkáit, azután kisebb közleményeit tartalmazza, majd kiegészíti a füzetet a krónika nevű rész, melyben az Intézet kebelében fennálló osztályok működésének ismertetése következik. Végül minden füzethez terjedelmes szakirodalmi jegyzék van mellékelve.** Ismertetésem mai első részében az Intézet kebelében működő osztályok tudományos szakmunkáját óhajtom előadni, míg második részében az egyes fontosabb és kiválóbb szakértekezéseket szándékozom röviden bemutatni. Az Orosz Hidrologiai Intézetet 1919-ben alapították s így fennállásának immár 7-ik évébe lépett. Személyzetének létszáma jelenleg 185. Ehhez járul 150 fi/etésnélküli külső munkatárs és 2000 önkéntes levesző, az ország minden részéből. E látszólag nagy apparátus kicsinynek bizonyul, ha az ország óriási területéhez viszonyítjuk. (Ázsiai Oroszországgal együtt 21,210.000 km* 139,000.000 lak.) Az Intézet most szerelte fel állami támogatással teljesen modernül immár 5-ik hydrofizikai laboratóriumát. A tengerészet egy felszerelt gőz- és motoroshajót bocsátott az Intézet rendelkezésére tudományos kutatásaihoz. Az Intézet összes kutató helyiségei, laboratóriumai és osztályai s a Központi Hidrologiai Könyvtár az Intézet saját palotájában vannak. Az Intézet tudományos kutató munkássága az 1923—24. években is úgy mint azelőtt, két fő irányban mozgott. Egyrészt a vizsgálat alá veit vizeknek s ezek karakterének teoretikus és módszeres meghatározása, szisztematikus feldolgozása, továbbá a legégetőbb hidrologiai kérdések tisztázása volt a cél; másrészt a helyszínre tett expedíciók, kirándulások s az állomásokon végzett kutató munkák folytatása alkották az Intézet programmját. A munkálatok első csoportja az Intézet 8 osztályában koncentrálódott, melyek mindegyike speciális laboratóriummal van felszerelve. 1. oszt. Matematika-hydraulikai osztály. Feldolgozták a folyóvizek általános hidrodinamikai kérdéseinek, s a periodikus jelenségek kutatásának módszereit. Vizsgálták a folyóvizek sebességének eloszlását és arról statisztikát csináltak, elkészítették az elliptikus integral öttagú táblázatait s számos más osztállyal közös kérdéseket oldottak meg. * Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrologiai szakosztályának 1926. április 28-i szakülésén. ** Megjegyzendő, hogy egyes értekezések rövid francia resumeval jelennek meg.