Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Ismertetések - Zeller Tibor dr.: Az orosz Hidrológiai Intézet 1923–24. évi tudományos működése és kiadványai

86 ISMERTETÉSEK 2. oszt. Hydrofizikai osztály. Ez oszt.-ban elkészült a Fehér-tenger környéke hydrol. és klimatolog viszonyainak vázlata. Van egy hydr. jósló is, a folyók és tavak zajlási idejének, a jég felszakadásának és a várható magas vízállásnak gyakorlati szempontokra is kiható tüzetes tanulmányozására. A beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy jelentékenyen sikerült a jóslás pontossága és helyessége. A hidrofiz. labor.-ban bevégezték az előkészületeket oly kísérleti módszerhez, mellyel a jég sajátságait és keletkezésének folyamatát kutathatják. A hidrochemiai laboratóriumban 400-nál több vízpróba analysist készítettek főleg a Barent-tenger-bői, a Nov. Zemlja tavai-ból, Finn-öböl-ből és Uljmen-tó-ból. 3. oszt. Hidrobiologiai osztály. Feldolgoztatott a Finn-öböl, a Barent-tenger, Fehér-tengeren 1922/23-ban gyűjtött biologiai anyag; ezenfelül az iszapkutatásokra új módszert állítottak fel; vizsgálták a vasmangán konkréciók keletkezését is. Az osztály kebelében működő hydrobiol. és mikrobiol. laboratórium Pétervár környéke néhány víztartójának fitoplanktonját kutatta továbbá leírta az Olonec tó anyagát is, és a Néva s Fontanka mikroorganizmusait. 4. osztály. Hidrometrikus osztály. Cél volt a hidrometrikai kutatás továbbfejlesztése. E célból fokozottabb mértékben kiépítették a vízmérő hydrologiai állomásokat, melyeknek jelentései pontosan futnak be a H. I. fenti osztályához. Az osztály laboratóriuma egész sereg talajminta, mechanikai és mikroszkopiái analízisét végezte el, sőt más tudományos intézeteknek is dolgozott. 5. osztály. Folyami osztály. A különböző folyamvidékek és vízgyűjtő medencék lefolyásának kutatását végezte s ennek kapcsán a Dnyepr vízgyűjtő vidékének leírását és térképezését hajtotta végre. Tovább folytatta és bevégezte a kiadandó „Vízi szótár" és „Folyamjegyzék" anyagának gyűjtését s a Fekete-tengert környékező vízmedencék leírását. A magas vízálláskor az ország területén 15.000 vízmérést eszközölt s e beküldött adatok feldolgozása is ez osztály keretében folyik. 6. osztály. Tavi osztály. Az előző években gyűjtött s a szt. pétervári kormányzóságban levő tavakra (Kurgalovszki-, Kerememecski- és Brevoi.) vonatkozó anyag feldolgozása folyt. Vizsgálat alá vétetett az Onega- és Ladoga-tó vízfelszínének állandó ingadozása. Ez utóbbi megfigyelése már 1859. óta tart s számos munka jelent meg róla. A vízfelszín-ingadozás vizsgálatát kiterjesztették még az Arai és az Usszük-kul tóra is. 7. osztály. Földalatt circuláló vizek megfigyelésére alakult osztály. Az ország területén található összes földalatt circuláló vizek általános vizsgálata, ezek térképezése. 8. osztály. Tengeri osztály. Az orosz fenhatóság alá tartozó tengerek hydrologiai hálózatának kiépítése tovább folyt, az 1923-as tengeri expedíció anyagát feldolgozták; a Barent-, Fehér-tenger, s a Finn-öböl keleti részének vízvizsgálata rendszeresen haladt előre; azonkívül a Néva torkolata és a hozzátartozó Finn-Ö. rész modelljének elkészítése is a befejezéshez közeledik. * * * A külső szolgálatban végzett expedíciós, állomási munkákat a következőkben foglalhatjuk röviden össze: 1923. év elején megfigyeléseket végeztek Pétervár határában a Néva folyó jegére vonatkozólag és a talajjég keletkezésére nézve. Kapcsolatban a Ladoga-tó vizének igen magas állásával megmérték a Néva és mellékfolyói (Tossna, Izsova) által levezetett vízmennyiséget. Megállapíttatott, hogy a lefolyás 4600 m

3/sec., tehát csaknem kétszer nagyobb a rendesnél. Két expedíció dolgozott az Onega és Olonec-tó területén, hidrolog. h. metr. h. biologiai és halgazdasági kutatásokat végezve. Foglalkoztak még az egyes tavak planktonjával, a pétervári kerület nagyobb mocsaraival; a tagok nagy része azonban részt vett a Novaja zemljaí expedícióban.