Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A juvenilis vizekről

A JUVENILIS VIZEKRŐL 81 akadt, anélkül, hogy kitörésre került volna a sor. Ugyanis DOELTER

1 a plutonikus kőzetekben előforduló egyes alkotórészek előállításáról azt mondja „Es ist auf die angegebenen Weise (beforrasztott üvegcsőben) gelungen, bei Temperatur von etwa 500° aus wässerigen Lösungen Albit, Ortoklas, Quarz, Anorthit und Nephelin zu erzeugen" és ugyané könyv 24-ik oldalán „Es kann eben bei den Synthesen die Temperatur nicht über 550° gesteigert werden". Eszerint a kristályosodási folyamat már 500°-nyi hőmérséklet körül, sőt talán, ha elég hosszú idő áll rendelkezésre, már alacsonyabb hőfokon is lefolyik. E dolgozatom elején közölt számítás szerint pedig az 500—600°-os geoizotermák alkalmas körülmények között, egészen a Föld színének közeléig tolódhatnak, s így könnyen megtörténhetik, hogy a Földünk valamely pontján a sülyedéses folyamat oly módon szűnik meg, hogy a mélységbe sülyedt kőzetekből felszabaduló illékony alkotórészek simán és lassan, minden incidens nélkül törnek a Föld színére, közben csak felhevítik, átkristályosítják az útjokba eső közeteket s az egész folyamat egyszerű geiziri működéssel merül ki. Ugyané számítás a vulkános jelenségek magyarázására is alkalmas. Ugyanis eszerint, ha a geoizotermák egyes helyeken annyira feltolódnak, hogy a Föld felszínének közelében a kristályosodási folyamat megindul, úgy innen nem túlnagy mélységben, a hőmérséklet akkora lesz, hogy ott a megfelelő kőzetek már nemcsak kristályosodnak, de meg is olvadnak. Ha e régióban a feszültség növekedése, vagy valamilyen más okból robbanás áll be, s e robbanás ereje akkora, hogy le tudja győzni a reá súllyosodó nyomást, úgy e helyen meg kell indulnia a vulkános működésnek. Ez alapon vizsgálva a vulkánosságot, úgy látom, hogy sok olyan jelenségre kapunk világos, könnyen megérthető magyarázatot, amire az eddigi elméletek csak erőszakolt módon adtak felvilágosítást. így megoldatlan kérdés volt az, hogy micsoda óriási erő az, amely még ma is képes a Föld izzón elolvadt belsejének egy részét a Föld színére hozni, tekintve azt, hogy a Föld szilárd kérgét már tekintélyes vastagságúnak kell feltételeznünk. Ezért sokan a földkéreg magasabb szintjében visszamaradt magma tartályokat tételeznek fel. A fenti alapon a kérdésre könnyen adhatunk feleletet, mert eszerint a nagyobb mélységből, csak az illékony alkotórészek szivárognak fölfele s ezek ott, ahol erre alkalmas körülményeket találnak, a kőzeteket megolvasztják s így könnyen képződhetnek a földkéreg magasabb szintjeiben olyan központok, ahonnan a vulkános működés kiindul. A fentiek alapján egyszerű magyarázatát kapjuk annak is, hogy miért találjuk a vulkánokat leginkább a tenger partján. E szerint nagyobb szárazföldi sülyedéses területen, illetve inkább azok peremén is lehetséges vulkános működés, míg kisebb sülyedéses területeken, vagy azok peremén inkább alacsonyabb hőfokú hévvizek feltörését várhatjuk. Könnyű magyarázatát kapjuk a vulkánok időszakos működésének is. Ugyanis a vulkános kitörés után a vulkáni központban a feszültség megszűnik s, hosszabb-rövidebb ideig fog 1 Petrogenesis 166. oldal.