Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A juvenilis vizekről

80 DR. WESZELSZKY QYULA főként LÓCZYNAK említett közleménye volt az, amely engem e kérdés tanulmányozására indított. Közleményem elején számítást közöltem, amellyel azt bizonyítottam, hogy a budapesti hévforrások szolgáltatta víz, legalább is főtömegében, nem lehet úgynevezett juvenilis eredetű. E számítással, mint a későbbi következtetéseim is mutatják, nem az volt a célom, hogy ezt bizonyítsam be, mert ez esetben nyitott ajtót döngetnék, hiszen ma már senki sem állítja azt, hogy a budapesti hévvizek egész tömegükben juvenilis eredetűek volnának. Azt hiszem, hogy azt is fölösleges bizonyítanom, hogy akár Budapest altalajában, akár bárhol másutt is oly egyszerű viszonyokat tételeznék fel, mint amilyeneket számításom alapjául használtam fel és amilyeneket az annak megértésére szolgáló rajz tüntet fel. Nékem ezen, lehető legegyszerűbb viszonyok feltevésére azért volt szükségem, hogy lehetőleg egyszerűen és könnyen megérthető számadatokkal bizonyítsam be, hogy ha igaz az, hogy a földszíne elmállott és hidratizált kőzetei a föld mélyebb, melegebb rétegeibe sülyedve kötött vizüket leadják, ha igaz az, ami mellett GAUTIER kísérletei is szólanak, hogy a kőzetek kémiailag kötött vizük egy részét, különösen nagy nyomás mellett csak igen magas hőmérsékleten adják le, úgy ez az ily módon felszabaduló és fölfelé áramló izzó víz és izzó

1 hidrogén, akkor ha annak mennyisége is elég nagy, úgy ezek hőmérséklete, a föld rossz hővezető képessége miatt csak nagyon lassan fog csökkenni, és a velük érintkező kőzeteket, még kiindulási pontjuktól igen nagy távolságra is igen magas, egészen az olvadási hőmérsékletükig is fel fogják hevíteni, sőt alkalmas körülmények között, útjok mentén az 500—600°-os geoizotermák egészen a Föld felszínének közeléig tolódhatnak föl. ilyen körülmények között azonban igen egyszerű magyarázatát kapjuk meg a gránit, gneisz és egyéb plutónikos kőzetek képződésének. Ugyanis DOELTER'

2 a plutonikus kőzetek képződéséről a következőket mondja: „Die Entstehung der Granite und analoger Gesteine haben wir uns zu denken als einen Dampfbeladenen durchwässerten Schmelzfluß". Az e kőzetek képződéséhez szükséges anyagok a Föld szilárd kérgében megvannak, sőt sokszor együtt vannak. A nagy nyomás alatt levő kritikus állapotú és magas hőmérsékletű víz is szállít oldott anyagokat és mineralizátorokat, azonkívül az átalakításhoz szükséges hőmérsékletet, amelynek nem is kell túlmagasnak lennie, mert mint DOELTER, előbb említett munkájának 143. oldalán említi, a kvarc csak 900°-nál alacsonyabb hőmérsékleten keletkezhetik. E számítás alapján, egyszerű magyarázatát találjuk annak, amit mint különös jelenséget említenek, hogy nem egy esetben ki lehet mutatni, hogy a plutonikus folyamat alig 500—600 méter vastag, a földtakaró alatt meg1 Szándékosan beszélek izzó víz és izzó hidrogénről, mert az 1500—2000, esetleg 2000—3000" hőmérsékletű vizet vagy hidrogént csak izzóknak és nem mondhatom forróknak és ugyancsak szándékosan nem használom a gőz és gáz elnevezést, mert a föld mélyében uralkodó óriási nyomás mellett csak kritikus állapotban lévő magas hőmérsékletű vízről vagy hidrogénről beszélhetünk, de nem beszélhetünk gőzökről vagy gázokról. 2 DOELTER : Petrogenesis 1906. 24. oldal.