Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)
Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A juvenilis vizekről
A JUVENILIS VIZEKRŐL 79 fog kisajtolódni. Ilyen körülmények között tehát ez a fúrás, naponta 100 hektoliter vizet fog szolgáltatni. Természetes, hogy e számításnál nem a vizet szolgáltató homokréteg lencsés szerkezete a lényeges, mert elég ehhez azt feltételezni, hogy a fúrás körül, az alsó és felső réteg vízgyűjtő felülete egy-egy négyzetkilométer. De induljunk ki egy másik számítási alapból. A Nagy Magyar Alföld felülete, kerekszámban 90.000 négyzetkilométer, vagyis 9X10 1 2 négyzetdeciméter. Tegyük fel, hogy e felület évente 04 milliméter (10— 3 dm) vagyis 10.000 év alatt 1 méter vastag lerakódással vonódik be. Természetesen, nem tételezem fel, hogy e lerakódás egyenletesen oszlik el, lesznek helyek, ahol az vastagabb, másutt vékonyabb vagy egyáltalában semmi sem lesz. Budapest határán például, az aquincumi ásatásoknál az ott feltárt épületek padozatát, körülbelül egy méternyire találjuk a talaj mostani színe alatt. A fenti feltevés szerint a Nagy Magyar Alföldön az egy év alatt lerakott hordalék 9X10° köbdeciméter lesz. Ha föltételezem, hogy a hordalék magábazárta víz az egész tömegnek egyharmada és ha ezt 365-el osztom, úgy naponta, kerek számban 80.000 hektoliter vizet kapok, amely az Alföldön fúrt kutak által felszínre hozott vizet pótolná, ha e víz mind ilyen eredetű volna. Ez a vízmennyiség sokkal kevesebb, mint amennyit az alföldi fúrt kutakból nyerünk. Igaz ugyan, hogy az üledékbe zárt nedvességet a normálisnál kisebbnek vettem, ezenkívül az elmállott kőzetek tekintélyes mennyiségű kémiailag kötött vizet is tartalmaznak, az agyagban például 14% a hidrát víz, de ha ezt mind tekintetbe venném, úgy még mindig sokkal kisebb vízmennyiséget kapnék, mint amennyit a kutak szolgáltatnak. Jóval nagyobb értéket kapnék, ha a lerakódott hordalék réteg vastagságát nagyobbnak venném, de ez számításom realitását veszélyeztetné. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy az alföldi fúrt kutak vizének egy része, különösen az Alföld peremén, egyszerű artézi víz és főleg, nem szabad elfelednünk azt, hogy minden fúrás a föld normális egyensúlyi állapotának megbontása, hogy az Alföld laza kőzetei között, millió és millió évek alatt tartalékolt víz van bezárva és a fúrt kutak olyan vizet hoznak a felszínre, amely normális körülmények között, diffúzió útján, sokkal lassabban kerül ide. LÓCZY LAJOS az alföldi fúrt kutak vizének főtömegéről azt tartotta, hogy az juvenilis eredetű. A fenti magyarázat LÓCZY feltevését annyiban fedi, hogy ezt a vizet nem hidrosztatikai nyomás hozza a felszínre, de lehet-e ezt a vizet juvenitisnek nevezni? GAUTIER a kőzetekben kémiailag kötött és igen magas hőmérsékleten felszabaduló vizet nevezi juvenilis víznek, eltekintve azonban attól, hogy végeredményében ez a víz is meteorikus eredetű, és eltekintve attól, hogy a mélybe sülyedt kőzetekbe zárt organikus maradványok korhadásakor szintén víz keletkezik, a mállott kőzetekben lévő kémiailag kötött víz egyrésze, már alacsonyabb hőfokon is, valószínűleg azok összecementeződése következtében, egyszerű kémiai reakció alapján szabadul fel, azért mondtam jelen közleményem elején, hogy bajos éles határt vonni, hogy mikor mondjuk a vizet juvenilis és mikor vadózus eredetűnek. Meg akarom még jegyezni, hogy
