Hidrológiai Közlöny 1924-26 (4-6. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Weszelszky Gyula dr.: A juvenilis vizekről

A JUVENILIS VIZEKRŐL 75 pesti hévvizek másodpercenkint 579X10° grammkalóriányi meleget adnának le s ha ez a fenti területen oszlik el, úgy a terület egy négyzetcentiméterére 579X10° másodpercenkint-^y^rjQjj-=1'84 X 10~° grammkalóriányi melegmennyiség esik. Földünk felülete egy négyzetcentiméterének rendes körülmények között másodpercenkint kisugárzott melegmennyisége (Q): Q=T K ahol T= a geotermikus grádiens reciprok értéke centiméterekben, K= a föld felületét alkotó közetek átlagos hővezetőképessége, T= (ha a geotermikus grádienset 32 méternek vesszük 0JL-. )=0'00031 cm és JZUUU K= (számtalan kísérlet középértékeként) 0.004 tehát Q=0 004X0-00031 = 1-24X10-° kalória centiméter secundum. A fentiek szerint a Budapest körüli 100 kilométer sugarú körterületén a rendes értékéhez még a víz által leadott 1-84X10-° kalória centiméter

3 secundum hőmennyiség járulna, vagyis ezen a területen észlelendő hősugárzás Q

x= 1-24X10-°+1-84X 106 = 308X106 kalória centiméter

2 secundum lenne. Ez esetben azonban Qi = Ti K egyenletből számítva O II^MVI- =1300 cm=13 méter, vagyis a Budapest körüli 100 11 y o'Uox ] u • kilométer sugarú kör által határolt területen a geotermikus grádienset mindenütt 13 méternek kellene találnunk. Ezeket a viszonyokat a mellékelt rajz alján adott kép tünteti fel, ahol a vastagon kihúzott vonallal (1) akarom az 1000

n-os geoizoterma eltolódását szemlélhetővé tenni. A természetben a geoizotermák természetesen nem helyezkedhetnének el ily szabályszerűen, legfeljebb akkor, ha e területen a közetek egyenletesen lennének eloszlatva s a Budapesten fakadó hévviz a terület egész, felületén egyenletesen elosztva törne fel, miután azonban a számításba vett víz Budapestnek aránylag kis területén fakad, a geoizotermák eltolódásának, nem olyan szabályszerűen ugyan, mint azt a rajzon a (Il)-vel jelzett vékonyabb vonalakkal feltűntettem, de egy Budapest felé irányuló kúp alakot kellene mutatnia. Ez azonban azt jelentené, hogy Budapest altalajának rendkívül melegnek kellene lenni, hogy itt az 1000°-os geoizotermának a földszínét már nagyon meg kellene közelítenie, tehát itt a hévvizforrások helyén legalább is geiziri működést kellene észlelnünk, természetesen csak akkor, ha az itt fakadó hévforrások már elég régen fejtik ki működésüket ahhoz, hogy a környéküket már annyira átmelegítették, hogy a fenti egyenlet érvényességéhez szükséges egyensúlyi állapot beáihasson. SCHAFARZIK, SCHRÉTER és mások vizsgálatai szerint a budapesti hévforrások nyomait már a pleisztocénben, sőt a a harmadkor végén is meg lehet találni, tehát e források már elég régen fejtik ki működésüket ahhoz, hogy a talajnak a fönti egyenlethez kívánt fölmelegedése megtörténhetett s így számításommal szemben csak azt az ellenvetést